A Kossuth Kiadó 2014-ben nagy sikerrel jelentette meg A történelem nagy rejtélyei c. sorozat húszkötetes folyamát. Az új, 15 kötetes sorozat gazdagon illusztrált kötetei a történelem újabb talányait veszik górcső alá, jócskán kitágítva az időbeli és térbeli határokat, a dinoszauruszok pusztulásától kezdve a közelmúltban felfedezett exobolygók életlehetőségeiig. Az olvasó megismerkedhet egy-egy történelmi korszak, esemény vagy alak történeti hátterével, a megválaszolatlan kérdésekkel és az egymással vitázó teóriákkal, feltételezésekkel.

Osobnost a tvorba židovského a současně římského historika Josefa Flavia je českému čtenářstvu dobře známa, a to jednak přímo vlastním dílem, Válkou židovskou, jednak i zprostředkovaně z románového zpracování Josefova života z pera populárního německého spisovatele Liona Feuchtwangera, nazvaného stejně Válka židovská. Josefovo nejslavnější dílo vyšlo v Antické knihovně v letech 1990–1992. Tento svazek je věnován dvěma menším pracím z jeho dílny, jež ač odlišné obsahem, literárním časem a autorským záběrem, přesto shodně vypovídají o vzrušené době, kterou jejich tvůrce prožíval. Drobný spis O starobylosti Židů je de facto první historickou polemikou proti římské nadvládě, a reagoval jím na hojné projevy nenávisti vůči Židům, šířené zejména v dobové historické a filozofické literatuře. Adresoval jej svému staršímu současníkovi Apiónovi z Alexandrie, známému svým antijudaismem, a hájil v něm židovský národ z hlediska starobylého původu, zejména náboženství, zákonodárství a mravů, a demonstroval přednosti židovské kultury a způsobu života. Josefův výklad o národě doplňuje jeho další historický spisek – vlastní životopis Můj život, který je první dochovanou antickou autobiografií. Josef v něm popsal dobu svého mládí, a především – jsa osočen Jústem z Tiberiady, že za protiřímského povstání v Galileji zradil své krajany – vylíčil svou činost za tzv. židovské války (66-73), a osvětil své sympatie a loajalitu vůči Římanům. V obou textech zaznamenal množství historicky cenných informací o své době i o dějinách židovského národa. Tento svazek zahrnuje polemický spis O starobylosti Židů čili Odpověď Apiónovi.

A 20. század első felében két nagy háború pusztított a világban. A fegyveres konfliktusokból következett, hogy a korszak államvezetői jóval nagyobb számban kerültek ki magas rangú katonatisztek közül, mint békésebb időszakokban. Ez a kötet hat ilyen katonából lett európai államfő életútját mutatja be: a finn Mannerheimét, a lengyel Piłsudskiét, a magyar Horthyét, a román Antonescuét, a spanyol Francóét és a francia Pétainét. Mindegyik portré a családi háttér és a társadalmi környezet felvillantásával kezdődik, amit iskoláztatásuk és katonai karrierjük bemutatása követ. Piłsudski kivételével valamennyien megérték a második világháborút, s mind az öten Hitler szövetségesei voltak. Országuk geopolitikai helyzetéből és saját politikai meggyőződésükből következett, hogy ezt a szövetséget nagyon különbözőképpen értelmezték és alakították. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy mai megítélésük is jelentősen eltér. Egyértelműen honmentőnek csak Mannerheim és Piłsudski tartható, a többieket egykori és mai híveik honmentőnek, politikai ellenfeleik honvesztőnek tartották és tartják. A hat portré ezeknek a máig nyúló emlékezetpolitikai vitáknak a bemutatásával, maga a kötet pedig a hat életút összehasonlításával zárul. Az idén (2021-ben) éppen hetvenéves, Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézetének főállású oktatója. Fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra.

Kniha je věnována čtyřem historicky nejvýznamějším městům na území Saúdské Arábie. Mekce, Medíně, Rijádu a Džiddě. Jsou to města, která vždy hrála významnou roli při rozvoji kultury a obchodu v arabském světě. Tato knížka je další z řady titulů o slavných městech, které již v nakladatelství Dar Ibn Rushd vyšly. Jsou to například Tajemné uličky Indie, V ulicích starého Damašku, Qajruwán, ale patří sem i knížka Praha-průvodce městem, která je kompletně v arabštině, včetně kresleného plánu centra Prahy.

Kniha Tieňohra rozpráva, ako ľahko sa po päťdesiatich rokoch mieru vrátila do Európy krvavá vojna. Rozpad Juhoslávie si vyžiadal približne 140-tisíc obetí a jeho záverečná časť sa odohrala v Kosove. Tim Marshall bol ako vojnový korešpondent priamym svedkom niekoľkých vojensko-politických konfliktov z druhej polovice dvadsiateho storočia. Ako diplomatický redaktor televíznej stanice Sky News pokrýval spravodajsky aj vojnu v Kosove, bombardovanie Juhoslávie a pád režimu Slobodana Miloševića. Kniha prináša strhujúco vyrozprávaný príbeh, vychádzajúci z autorových osobných skúseností, z jeho priamej prítomnosti na miestach bojov i v priľahlom zázemí, ako aj z rozhovorov s príslušníkmi tajných služieb piatich krajín. Aj po dvadsiatich rokoch od ukončenia vojny v Kosove má zmysel vracať sa k tejto európskej tragédii, najmä ak vieme, že dodnes nie sú všetky rany v regióne zacelené.

Když se japonské síly vylodily v lednu 1942 v blízkosti strategického přístavu Rabaul na ostrově Nová Británie, všem zúčastněným bylo jasné, že dalším cílem bude japonská izolace Austrálie, nebo dokonce invaze na tento kontinent. Hlavní bojiště se rozvinulo na Nové Guineji, kde se Japonci pokusili obsadit další strategický prostor u Port Moresby, a pokud by se japonské válečné mašinérii podařilo vyřadit Austrálii z války, pro Spojence by to znamenalo těžko řešitelnou katastrofu ohromného dosahu. Bojovalo se v extrémně náročných klimatických podmínkách, v džunglích, v horách, nelítostně, za použití nejmodernějších zbraní té doby, ale také muž proti muži, bodák proti bodáku

Historie tzv. první války za sjednocení Itálie zahrnuje sled dramatických událostí, počínaje ne- čekanými pouličními boji během „pěti dnů v Milánu“ v březnu 1848, přes tažení Císařského vojska pod velením polního maršála Václava Radeckého z Radče, vrcholící červencovou bitvou u Custozy, až po bleskovou pěti- denní válku v roce následujícím, kdy byl Radeckého soupeř, sardinský král Karel Albert, definitivně poražen v březnu 1849 u Novary. Podrobné líčení průběhu tažení a rozhodujících bitev doplňují nejen zasvěcené analýzy organizace obou armád, jejich výcviku a způsobu vedení boje, ale také poutavé charakteristiky hlavních aktérů konfliktu. Autor nezapomíná ani na každodenní odvrácenou tvář války, zasahující mnohdy stejnou měrou prosté vojáky i místní obyvatelstvo. Připomíná také, že pod habsburskými prapory tam někde v daleké Itálii nechyběli muži z Čech a Moravy, kteří často zpečetili svou přísahu rakouskému císaři vlastní krví, byť na ně další generace měly právě proto zapomenout.

Vedecko-popularizačná monografia Romana Michelka sa okrem fenoménu európskych diktatúr medzi dvoma svetovými vojnami zaoberá aj komparáciou nacizmu a fašizmu a približuje fenomén stavovského štátu. Autor vecne hodnotí a klasifikuje niekoľko typov diktatúr (monarchistické, vojensko-policajné, totalitné). Osobitne skúma pojem autokracie ako medzistupňa demokracie a diktatúry, fungovanie takéhoto systému v praxi ukazuje na príkladoch medzivojnového Poľska či Juhoslávie.

1944. október 29-én a szovjet csapatok támadásával kezdetét vette a 108 napos budapesti hadművelet, amelyben a harcoló felek a második világháború magyarországi harcainak talán legsúlyosabb összecsapásait vívták meg. Az offenzíva első napjaiban valóságos versenyfutás zajlott: vajon a szovjet vagy a német erők érik el elsőként a magyar fővárost: A szerző ezt a rövid, de rendkívül eseménydús hadtörténeti epizódot a lehető legrészletesebben tárgyalja és elemzi. Munkájának egyik legfőbb tudományos erénye éppen az elsődleges források kiegyensúlyozott aránya, hiszen mind a támadó szovjet csapatok, mind pedig a védő német-magyar erők harctevékenységét alapvetően eddig jórészt ismeretlen levéltári forrásokra támaszkodva mutatja be.

Starověký Řím vždy patřil a bude patřit k těm kapitolám dějin světa, které k sobě poutají největší pozornost – dědictví této tisíc let trvající říše je dodnes živé a nepřehlédnutelné, ať již se jedná o sféru práva, strukturu evropských měst, či oblast vzdělanosti a umění. Je proto naprosto pochopitelné, že svazek ediční řady nakladatelství Laterza, věnovaný římskému období, přitáhl celou plejádu autorských osobností z celé řady zemí. Editor Andrea Giardina, profesor římských dějin na římské univerzitě Sapienza, uspořádal příspěvky svých italských, francouzských, anglických, polských i kanadských kolegů a doplnil je úvodním slovem. Ve dvanácti kapitolách pak před čtenáře vystupuje svět římských politiků a státníků, kněží a náboženských hodnostářů, právníků, vojáků, otroků a propuštěnců, rolníků, řemeslníků a obchodníků, římských chudých i banditů a lupičů. V závěrečné kapitole přibližuje proslulý znalec antických dějin Paul Veyne římský pojem humanitas – vztah Římanů a „těch druhých“, barbarů – lidí za hranicemi římské moci a civilizace. Jak je tomu u ediční řady Člověk a jeho svět zvykem, přináší tento svazek mnohostranný a poutavý obraz římských dějin, společnosti a kultury.

A Magyar históriák-család legújabb tagja az irodalomtörténet egyik leghírhedtebb és legnagyobb hatású alakja előtt tiszteleg. A poéta előtt, kinek neve egybeforrt a költészettel, akiről úgy tartják, lelke mély és háborgó, mint a tenger, titokzatos és féktelen, akár a legdühösebb vihar, mely hullámait borzolja, és szabad, mint a madár, ami fölötte csapdos szárnyaival. Hunyady József könyve Petőfi Sándor előtt tiszteleg. Felfedi féltve őrzött titkait, a matuzsálemi élet legérdekesebb mozzanatait: diákévei és vándorlásai viszontagságát, a katonaság emberpróbáló időszakát, szerelmei kálváriáját és házassága történetét, valamint az 1848/49-es forradalmat. A viharmadár esendő, álmokkal és vágyakkal teli, hús-vér embert mutat be, akinek rengeteget kell küzdenie a sikerért, de megannyi nehézség árán is eléri célját. Egyszerű fiúból ismert költővé és forradalmárrá cseperedik, a márciusi ifjak vezéralakja lesz. Végzete azonban tragédiája is: a szabadság tüze elemészti... Petőfi nemzeti hősünk, a magyar örökség egyik legbecsesebb kincse. Nagyszerűsége másfél évszázad távlatából is elvakítja az olvasót. Életrajza méltó példa mindnyájunk számára, kicsiknek-nagyoknak egyaránt izgalmas olvasmány.

As read on BBC Radio 4's 'Book of the Week', a timely, moving and profound exploration of how writers, composers and artists have searched for solace while facing loss, tragedy and crisis, from the historian and Booker Prize-shortlisted novelist Michael Ignatieff. 'This erudite and heartfelt survey reminds us that the need for consolation is timeless, as are the inspiring words and examples of those who walked this path before us.' Toronto Star When we lose someone we love, when we suffer loss or defeat, when catastrophe strikes - war, famine, pandemic - we go in search of consolation. Once the province of priests and philosophers, the language of consolation has largely vanished from our modern vocabulary, and the places where it was offered, houses of religion, are often empty. Rejecting the solace of ancient religious texts, humanity since the sixteenth century has increasingly placed its faith in science, ideology, and the therapeutic. How do we console each other and ourselves in an age of unbelief? In a series of portraits of writers, artists, and musicians searching for consolation - from the books of Job and Psalms to Albert Camus, Anna Akhmatova, and Primo Levi - writer and historian Michael Ignatieff shows how men and women in extremity have looked to each other across time to recover hope and resilience. Recreating the moments when great figures found the courage to confront their fate and the determination to continue unafraid, On Consolation takes those stories into the present, movingly contending that we can revive these traditions of consolation to meet the anguish and uncertainties of the twenty-first century.

A concise history of France from prehistory to the present, recounting the great events and personalities and exploring France's cultural and political influence today. Artists, martyrs, kings, revolutionaries: France's sense of national identity is inextricably linked to its dramatic history, which fascinates the world and attracts millions each year to visit its chateaux and cathedrals, boulevards and vineyards. Ancient roots allied to a social, political and military history that has witnessed revolution, conflict and occupation mean that France holds a unique position in the modern world. In this short, easy-to-digest history of a vast subject, Jeremy Black succinctly narrates how France's past has created its distinct character. Country and destination, nation and idea, France has an incomparable cultural legacy, and exerts a powerful artistic, intellectual and political influence across the globe. Black's vivid take on history emphasizes the unexpected nature of events and unpredictable outcomes on a fragmented country, from the prehistoric cave paintings of Lascaux to the origins of Gothic architecture, from Monet and Degas to the Lumiere brothers, and from the cataclysm of the 1789 Revolution through the countercultural student protests of 1968 to today's gilets jaunes. Black's concise, insightful tour of the key historical moments and vibrant personalities that shaped France provides an indispensable guide to understanding the country today.

Ha áthaladunk az Anker közön, a második szám kapualja előtt, ma már nyomát sem találjuk annak, hogy 1910 és 1919 között itt működött a híres-hírhedt ateista-materialista diákegyesület, a Galilei Kör. 1990-ben kalapáccsal verték le a Galilei Kör Anker közi emléktábláját (ma már csak az egykori második emeleti klubhelyiséget jelző, belső emléktábla látható), mindez szokatlan indulat egy diákegyesülettel kapcsolatban. Miért?1919 után a radikális szabadkőműves páholyok támogatását élvező diákegyesületre elsősorban a Tanácsköztársaság funkcionáriusainak „keltetőjeként” emlékeztek, és bár a Galilei Körből valóban kikerültek népbiztosok, népbiztos-helyettesek és népbiztossági funkcionáriusok, de a diákegyesület 1908-as alapításakor mint hangsúlyozottan apolitikus, szabadgondolkodó, az önképzésre és a tudományra esküdő társaság indult útjára, amely az oktatás világiasodásáért és korszerűsítéséért állt ki. Ady Endre a „Láznak ifjú serege” címmel illette a galileistákat, versek sorát dedikálta a Galilei Körnek, Jászi Oszkár pedig abban bízott, hogy ők vezethetik át Magyarországot a „Balkánból Nyugat-Európába”. A kör jelentősége ellenére azonban 1960 óta lényegében nem jelent meg tudományos monográfia a nemzetközi hírű tudósok sorát adó diákegyesület történetéről.Csunderlik Péter levéltári anyagokra, kiadott és kiadatlan visszaemlékezésekre, a Galilei Kör kiadványaira és a korabeli sajtóanyagra építő munkája ezt a hiányt kívánja betölteni, elsősorban a diákegyesület történetének 1908–1914 közti „nagy korszakára” koncentrálva, de ismertetve a galileisták 1914 utáni, a Galilei Kör 1918. januári bezárásához vezető antimilitarista tevékenységét is. A galileisták 1918–1919-es eseményekben játszott szerepéről tudottakat is eddig nem ismert részletekkel gazdagítja a diákegyesület történetének feldolgozása.

Nagy György (1953–2017), legendás televíziós műsorvezető, szerkesztő, újságíró, író, aki hosszú évtizedeken át a klasszikus elveket képviselte a magyar televíziózásban. Olyan műsorokat szerkesztett és vezetett, mint a Hol-Mi?, az Ablak, A Reggel, a Naprakész, a Nagy Vita, a Rocklexikon, a Hogy volt?, a Magyar Televízió ötvenéves történetét felelevenítő sorozat, a Szabadság tér 17., a magyar tájak és városok iránti érdeklődést felkeltő Főtér, vagy a hazánk történetét bemutató Magyarország története című, negyvenhat részes sorozat, melynek forgatókönyvírója és vezetője volt. Sok-sok éven át ő kommentálta többek között a fontos állami ünnepi eseményeket, a pápalátogatást, a Forma–1-es versenyeket. Írásai az Élet és Irodalomban, a Képes 7-ben, a Ridikül magazinban jelentek meg. Kötetünk tematikus válogatás írásaiból – történelmi személyiségek, híres magyar emberek, feltalálók, művészek életéről és sorsáról, a mágikus számokról, a népi mondások igazságtartalmáról, asszonyokról, lányokról, a párkeresés művészetéről, a század eleji esküvőkről, a zenéről, az utazásról térben és időben –, a műsorokhoz készített cikkeiből, interjúiból, amelyek emlékezetünkbe idézik sokoldalú érdeklődését, hihetetlen munkabírását, szaktekintélyét, életkedvét, humorát, kedvességét és mosolyát.

Huszár Tibor tudományos alapossággal, egyszersmind olvasmányos, színes stílusban mutatja be a XX. század meghatározó, ellentmondásosan megítélt alakjának, Kádár Jánosnak az életét. A monográfia „az első átfogó, tudományos igénnyel, a nagyközösség számára készült Kádár-életrajz.” Az 1912-ben született kommunista politikus Nagy Imre körének tagja volt, ám az ’56-os forradalom idején a moszkovita oldalra állt. A szabadságharc után, 1956 novemberétől az MSZMP első titkára 1988-ig; kétszer választották miniszterelnöknek. A második kötet 1957-től haláláig kíséri végig Kádár életét. Részletesen tárgyalja például a szabadságharc utáni politikai megtorlásban való részvételét, a Nagy Imre perben tett vallomását, a „gulyáskommunizmus” intézkedéseit.

Egy remek kézikönyv, amely összefoglalja, és eredeti módón, új megvilágításban helyezi történelmünk legfontosabb, nevezetes eseményeit, szereplőit. Bemutatja a magyar história legendás hőseit és árulóit. A könyvben rejlő alapvetően fontos új történelmi információk a legújabb történeti és néprajzi kutatásokon alapulnak. A szerző finom tollal rajzolja meg a jellemeket és eseményeket, a fényekkel és árnyékokkal együtt.

Nápolyi Johanna tinédzserkorú udvarhölgye, Chiara, nemcsak a tolvajlásban, a méregkeverésben és az intrikákban vetélkedhet a korszak legelvetemültebb gonosztevőivel. Irigyelt nyelvtudásával, éles eszével és magyar tanítójától eredő műveltségével Chiara arra is példa, mekkora befolyásra tettek szert a magyarok a középkori Itáliában. A lány abban az időben kerül a Castel Nuovo udvarhölgyei közé, amikor a királyság főbírója egy másik gyermekkorú udvarhölgy, Anna hercegnő kegyetlen meggyilkolása ügyében nyomoz. Chiara és Giancarlo, a nagybátyja, valamint Váradi Péter, aki szintén Anna hercegnő gyilkosa után kutat, s persze a királynő és a környezetében lévő főnemesek, valamennyien valóságos történelmi személyek. Bökös Borbála vérbő és váratlan fordulatokban gazdag történelmi krimivel lepte meg olvasóit. A kiadó női regénypályázatán közel háromszáz pályázót megelőző szerző ""civilben"" a nagyváradi egyetem tanszékvezetője, rengeteg tudományos publikációval és elismeréssel. A középkori nápolyi királyi udvarban tett látogatása már csak ezért is figyelmet érdemel, hiszen a sebesen pörgő cselekmény mellett is hiteles beszámoló lehet az európai történelem egyik legzüllöttebb, és persze legizgalmasabb minibirodalmának életéről.

Kniha Achnaton a Nefertiti, faraoni Slunce je zasvěcena historickému, uměleckému a duchovnímu odkazu starověkého Egypta. Prostřednictvím chronologicky uspořádaného textu, který se opírá o nejnovější poznatky z archeologických výzkumů a práce renomovaných archeologů a badatelů, jsou osvětlovány hlavní historické události, kulturní a společenské procesy i náboženská (magická a duchovní) přesvědčení, které ovlivňovaly vývoj a rozkvět egyptské civilizace jako takové (první část knihy). Období vlády faraona Achnatona a jeho půvabné manželky je označováno jako tzv. amarnské období (druhá část knihy). Kdo byl Achnaton? Dodnes byla více známa jeho manželka, krásná královna Nefertiti, jejíž nádherná busta je hlavním lákadlem Egyptského muzea v Berlíně. Kniha odkrývá tuto tajemnou postavu z úsvitu egyptských dějin. Její manžel - Achnaton je někdy označován jako revolucionář, heretik, jindy je považován za výjimečného faraona, humanistu a pacifistu či bytost s Kristovým vědomím. Někteří badatelé jej spojují i s Mojžíšem. Byl to panovník, který zavrhl celý pantheon bohů a uctíval boha jediného, Atona, sluneční disk, Slunce samé. Dle mnohých je považován nejen za zakladatele monoteismu, ale zároveň i nového stylu ve výtvarném umění, realistického umění, které je dodnes nazýváno amarnským. K slávě svého boha Atona založil nové sídelní město uprostřed Egypta a dal mu název Achetaton (Atonův obzor). Kniha dává do souvislostí veškeré dostupné informace týkající se jak Achnatona, tak i jeho manželky Nefertiti, která se stala v určitém období vlády faraonem koregentem. Srozumitelný výklad je doplněn fascinujícími fotografiemi, díky nimž může čtenář obdivovat více i méně dochované egyptské památky v jejich velkolepé kráse. Miloš Matula absolvoval FAMU, je filmovým a hudebním producentem, žurnalistou i PR a reklamním specialistou. Již od útlého věku se zajímá o starověký Egypt a tento jeho koníček vyústil v téměř dvacetileté studium Achnatonova amarnského období . V roce 2005 začal pracovat na scénáři plánované výstavy o Achnatonovi a Nefertiti v ČR, ale z materiálů pro scénář nakonec vznikla tato kniha. Ta by měla předznamenat další projekty spojené s touto neobyčejnou dvojicí na egyptském trůně.

(Slovensko v stredoveku. Koniec druhého kráľovstva) Kniha má dve časti. Prvá rozpráva o začiatkoch slovenského baníctva, druhá a o tragických udalostiach tatárskeho vpádu. Na ich pozadí systematicky spracováva dejiny Slovenska (Uhorska) v 12. a 13. storočí (počas vlády posledných Arpádovcov). Obe časti sa opierajú o výsledky najnovších archeologických výskumov, ktoré dali starej histórii nový rozmer - archeologické objavy v Banskej Štiavnici histórii a významu slovenského baníctva, archeologické objavy v Levoči a východoslovenských jaskyniach dramatickým udalostiam počas tatárskeho pustošenia, ktoré kniha podáva (po prvý raz) v celosvetových súvislostiach.

Velká říjnová socialistická revoluce v Rusku nebyla založena na ideálech komunismu, ale na německých penězích. U nás byla až do r. 1989, tedy předlouhých 72 let, prezentována jako „vítězství pracujícího lidu“ a to jak nad carem, tak i nad buržoazií. Přitom šlo pouze o obchod, trochu neobvyklý, hodně špinavý, ale jen obchod. Lidé německého císaře Viléma II. nabídli panu Uljanovovi značnou sumu německých marek a německý souhlas s tím, aby v Rusku převzal absolutní moc, a pan Uljanov slíbil, že odstraní ruskou Prozatímní vládu a po převzetí moci uzavře s Německem mír. Pootevření ruských archivů nám umožnilo podívat se, jak příběh revoluce opravdu vypadal.

Kniha historika a spisovatele Vlastimila Vondrušky vypráví čtivým a přitom fundovaným způsobem o proměnách život staré Šumavy. Je doplněna téměř stem unikátních dobových fotografií ze sbírek Muzea Šumavy v Sušici. Autor popisuje osídlení hor od pravěku až do počátků 20. století a prostřednictvím příběhů a citací z dobových pramenů představuje rozmanité skupiny tehdejších obyvatel, ať již to jsou rolníci, dřevaři, skláři, pastýři nebo pašeráci a lupiči. Kniha rovněž popisuje lidovou architekturu, oděv, zvyky i způsob obživy. Potěší určitě nejen ty, kteří obdivují krásu Šumavy, ale všechny, kteří si váží života našich předků.

Samosprávní předpisy statutární povahy byly pro středověké univerzity základními pravidly vnitřní organizace a v případě fakult i závaznými směrnicemi pro výuku, zkoušky a udílení akademických titulů. První rámcová statuta vysokému učení Karlovu vydal jeho kancléř v osobě pražského arcibiskupa Arnošta z Pardubic roku 1360. Krátce poté si nejen univerzita, ale i její čtyři fakulty a přidružené koleje postupně schvalovaly a upravovaly vlastní statuta, z nichž některá si ve svých podstatných částech udržela platnost až do počátku 17. století. Z původního početného souboru pražských univerzitních statut se dochovala jen část, i ta je však prvořadým pramenem pro dějiny pražského vysokého učení a jeho výuky. Neméně to platí i pro Akta rektorů, jež byla se statuty zapisována do průběžně vedené úřední knihy. Souborné vydání těchto pramenů z let 1360–1614 zahajuje novou ediční řadu širšího chronologického i tematického zaměření, která bude postupně zacelovat bílá místa a mezery v dokumentaci dějin Univerzity Karlovy.

Kniha Marka Šmída se zabývá československo-vatikánskými vztahy za první republiky. Na základě pramenů z vatikánských archivů přibližuje postoje a názory významných apoštolských nunciů působících na našem území, ale neponechává stranou ani československé vnímání Vatikánu a poměr Čechů ke Svatému stolci. Materiály z německých a rakouských archivů umožnily zasadit výklad do širšího kontextu a nabídnout potřebný pohled zvenčí. Anglické vydání.

Východné Prusko, ríšska exkláva. Čo začalo v roku 1939, má byť o pár mesiacov skončené. Našťastie. Utopené v krvi, popole a rumoviskách. Sovietska armáda sedí na víťaznom koni, tiahne na západ, valcuje, správa sa kruto k nepriateľským vojakom aj k domorodým civilistom. Nemec je pre ňu synonymom nacistu, bohatstvo jej kľaje oči. Vojna je šialený ľudský vynález, stroj na výrobu šialených zástupov. Strach je zlý kumpán, hlad ešte horší radca. Hans von Lehndorff pred nás z neobvyklej strany stavia nástojčivé, podrobné a celkom autentické obrazy všetkého toho besnenia a jeho ničivých dôsledkov. Žiaľ, nie je to fikcia; je to literatúra faktu.

Koloniální říše ve všech svých podobách byly součástí politických map světa více než pět staletí, od renesance až do dnešních dnů. Kniha editora Roberta Aldricha, profesora evropských dějin na univerzitě v Sydney, nabízí přehled historie třinácti říší, které vybudovalo osmanské Turecko, Španělsko, Portugalsko, Nizozemí, skandinávské státy, Velká Británie, Francie, Rusko (carské i sovětské), Rakousko-Uhersko, Belgie, Německo, Itálie a Spojené státy. Jednotlivé kapitoly vycházejí z poznatků moderního bádání a přinášejí i mnohé nové podněty – dočteme se o rozdílných rolích mužů a žen při osídlování kolonií, o vlivu impérií na ekologii nebo na naše stravovací zvyklosti. Současně kniha stručně a výstižně popisuje politické a obchodní zájmy jednotlivých států, nechybí v ní ani příběhy plné napětí, krutosti, konfliktů, hrdinství i velkých objevů. Výklad je doplněn mapami objevů, chronologií dobývání, panteonem dobyvatelů, osadníků i úředníků, přehledy zisků a ztrát, barevnými ilustracemi a mnoha dalšími informacemi, které s říšemi souvisely a sehrály klíčovou roli i při budování současné globální civilizace.

John Julius Norwich presents a sweeping tour of forty great cities that shaped the ancient world and its civilizations - and which in turn have shaped our own. The cities of the ancient world built the foundations for modern urban life, their innovations in architecture and politics essential to cities as we know them today. But what was it like to live in Babylon, Carthage or Teotihuacan? From the first cities in Mesopotamia to the spectacular urban monuments of the Maya in Central America, the cities explored here represent almost three millennia of human history. Not only do they illustrate the highest achievement of the cultures that built them, but they also help us understand the rise and fall of these ancient peoples. Eminent historians and archaeologists with first-hand knowledge of each site give voices to these silent ruins, bringing them to life as the teeming, state-of-the-art metropolises they once were.

Múry pribúdajú a sú čoraz vyššie. Nacionalizmus a politika identity sú opäť na vzostupe. Za ostatné desaťročie sme postavili tisícky kilometrov plotov a bariér, ktoré nanovo pretvárajú politickú mapu sveta. Autor svetového bestselleru V zajatí geografie ponúka napínavú a prenikavú analýzu zlomov, múrov, bariér a plotov, ktoré rozdeľujú súčasnú Čínu, Spojené štáty, Izrael a Palestínu, Blízky východ, indický subkontinent, Afriku, Európu a Spojené kráľovstvo, a ktoré budú formovať podobu sveta v nadchádzajúcich rokoch. Existuje mnoho dôvodov, prečo medzi sebou staviame múry: bohatstvo, rasa, náboženské presvedčenie, politika. Zlomy ostatného desaťročia neohrozujú iba jednotnosť Európy, ale v niektorých krajinách aj liberálnu demokraciu samotnú. Porozumieť tomu, čo nás rozdelilo, rozdeľuje a bude rozdeľovať, je kľúčom k pochopeniu toho, čo sa deje v dnešnom svete.

A kereskedelem a gazdaság valamennyi ágával összefüggésbe hozható, és nincs olyan társadalmi csoport, amelyet valamilyen formában ne érintettek volna a kereskedelmi folyamatok. A külkereskedelem résztvevői között pedig nemcsak magyar, hanem külföldi személyek, illetve városok és intézmények képviselői is megtalálhatóak. A kereskedelmi színterek, a kereskedelmi szerződések, szabályozások a külkereskedelmet meghatározó, alakító tényezők voltak. A külkereskedelemben részt vevők összetételét pedig jelentős mértékben befolyásolta az uralkodó kül- és gazdaságpolitikája, miközben a kölcsönök és áruhitelek által szövevényes kapcsolatrendszer alakult ki az egymáshoz közeli és távoli területeken élők között. Némely külföldi kereskedő a Magyar Királyságban lelt új hazára, szoros kapcsolatot épített ki akár a királyi udvarral is, annak szolgálatába is állt, mely kölcsönök nyújtásában, árubeszerzésben vagy éppen a pénzügyigazgatásban betöltött pozícióban, feladatokban nyilvánult meg. A kötet válogatott, latin és német nyelvű okleveleken, leveleken, fogalmazványokon, rendeleteken, városkönyvi bejegyzéseken keresztül mutatja be az olvasónak a külkereskedelem-történet változatos képét az Árpád-kortól a Zsigmond kor végéig tartó évszázadokban.

Az utóbbi időkben ismét fellángoltak azok a viták, amelyek nehezítik vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó elfogulatlan megítélését, történelmi helyének korrekt és megnyugtató kijelölését. E téren a legnagyobb gondot az objektivitás hiánya, a valós tényeket figyelmen kívül hagyó indulatok, a vitatott kérdések erőből történő eldöntésének szándéka okozza. Pedig a téma csak nyugodt légkörben, a tárgyilagosságra való törekvés szellemében kerülhet terítékre. A kötetben szereplő publicisztikákkal, jegyzetekkel, interjúkkal a szerző olyan információtöredékeket, véleményeket ad közre, amelyek bővíthetik a vitéz nagybányai Horthy Miklóssal kapcsolatos ismereteket, s hozzájárulhatnak sokat vitatott történelmi szerepének tisztességes megítéléséhez. Bánó Attila e tárgykörben publikált első írásai harminc éve, 1993-ban, a kormányzó kenderesi újratemetése alkalmából jelentek meg a Pest Megyei Hírlapban. Később a Nyugati Magyarságban, a Kis Újságban, a Magyar Hírlapban, történelmi ismeretterjesztő könyvekben, a közelmúltban pedig a Magyar Nemzetben bukkantak fel Horthyval és a korszakkal foglalkozó dolgozatai, publicisztikái.