Élet-halál harccá fajult politikai küzdelem, erőszakos tüntetések, fegyveres összecsapások, a más véleményen lévők vérére szomjazó Twitter-csőcselék - a valaha a demokratikus országok mintaállamának kikiáltott Amerikai Egyesült Államok mintha a szétesés szélén állna. Az ismert konzervatív politikai gondolkodó, Ben Shapiro a Függetlenségi nyilatkozattól egészen napjaink meghatározó politikai áramlataiig terjedő nagy ívű elemzésében feltárja, hogyan torzultak el a sokszínű államszövetséget egykor egyesítő eszmék, és hogyan jutott el odáig Amerika népe, hogy már az országukat összefogó alapvető igazságokban sem hisznek. Shapiro figyelmeztet: ha az Egyesült Államok polgárai hátat fordítanak az olyan értékeknek, mint a szólásszabadság, az egyéni szabadságjogok és a vállalkozószellem, akkor országuk pusztulásának ágyaznak meg - és vele együtt talán az egész nyugati civilizáció végromlásának. Az 1984-es születésű Ben Shapiro az egyik legismertebb kortárs amerikai politikai gondolkodó. A politológusi és jogászi végzettséggel rendelkező közíró és politikai kommentátor első könyve 21 éves korában jelent meg, és az elmúlt két évtizedben az amerikai konzervatív mozgalom meghatározó személyiségévé vált. Shapiro feleségével és három gyermekükkel Dél-Floridában él.

Je polovica deväťdesiatych rokov. Stredná Európa si zvyká na slobodu a mieri do EÚ a NATO, čerstvo nezávislé postsovietske krajiny sa snažia oslobodiť od vplyvu Kremľa a novú situáciu chce na svoje posilnenie využiť aj Čína ako najľudnatejšia krajina sveta. Rusku sa to nepáči, ale zmietané hospodárskym prepadom, všadeprítomnou korupciou a organizovaným zločinom je príliš slabé, aby s tým niečo robilo. A na to všetko sa prizerá nespochybniteľný svetový hegemón, prvá a posledná skutočne globálna a neohrozená superveľmoc – Spojené štáty. Ako využijú svoje jedinečné postavenie? Je v ich záujme podporiť integráciu strednej Európy do EÚ? Do akej miery je vhodné podporovať Moskvu ohrozujúce ambície Pekingu, tak aby neohrozila Washington? A je možné pomôcť Rusku, aby sa stalo súčasťou západného sveta? Brzezinského Veľká šachovnica je žánrovou klasikou, historickým exkurzom, učebnicou geopolitiky aj napínavým románom, v ktorom sme tiež zohrali svoju rolu.

Předkládaná monografie se věnuje otázce složení Evropského parlamentu z hlediska zastoupení jednotlivých členských zemí Evropské unie. Zkoumaná problematika je přitom nahlížena jednak z hlediska historického vývoje, jednak přináší analýzu současného stavu, a to včetně diskuse možných změn stávajícího mechanismu rozdělování mandátů. Publikace tak vyčerpávajícím způsobem zpracovává téma, které dosud nebylo v českém prostředí soustavněji a komplexněji zkoumáno, a může tedy sloužit jako další část mozaiky poznávání Evropské unie, respektive voleb do Evropského parlamentu. Kniha je sepsána přehledně a srozumitelně, a to jak z hlediska struktury, tak z hlediska jazyka a argumentace, díky čemuž poslouží nejen odborné veřejnosti či jako studijní literatura, ale také jako příručka pro novináře, politiky a všechny další, kteří se o problematiku složení Evropského parlamentu a voleb do něj blíže zajímají.

Napjaink legizgalmasabb, és tegyük hozzá sorsdöntő eseménye az iszlám migránshullám, amely elárasztja Európát. Nyilvánvaló, hogy több százmillió muszlim beözönlése nemcsak megváltoztatja öreg kontinensünk képét, hanem halálos sebet ejthet rajta. Az Európai Unió egyes vezető hatalmai kollaboránsként elősegítik ezt az új megszállást, "vérfrissítéssel", demográfiai mutatók javításával kábítanak bennünket. Az általuk irányított média szócsövein keresztül hangsúlyozzák, hogy a menekültek igenis integrálhatók, és alapját képezhetik egy új megerősödött Európának. Miközben könyvünk bemutatja az iszlám világ értékeit, világhódító útját, rámutat arra az áthidalhatatlan különbözőségre is, amely a két világot elválasztja egymástól. Ez a muszlim invázió nem integrálódni akar, hanem arra hivatott, hogy elpusztítsa Európa minden kincsét, mégpedig nem csak házakat, templomokat, műkincseket, a gyárakat és a vagyont, hanem Európa bölcseletét, önbizalmát, tudományát, sőt még a kereszténységbe vetett hitét is. Ha mindazt meg akarjuk védeni, ami számunkra Európát jelenti, akkor ehhez a nándorfehérvári harangok megmutatják az utat. Nem akarjuk az Iszlám Világot! Egy diktatúra kettős oszlopon nyugszik: terror és propaganda. Ez jellemezte a náci, a kommunista és az iszlám kormányzást szerte a világon. Sem a terrorizmust, sem a szélsőséges propagandát nem szűkíthetjük tehát le egyes törvényen kívüli csoportok, vagy személyek egyedi akciójára. A terrorizmus, amely politikai, etnikai, vallási köntösben jelentkezik, elsősorban személyek és létesítmények megsemmisítése révén akar az elkövetők, vagy megbízóik számára bizonyos engedményeket kicsikarni. Megjelenési formája változatos: orgyilkosságok, robbantások, járművek eltérítése, túszejtés, és megfélemlítés. Jóllehet ez a tevékenység végigvonul a történelmen, talán a mindennapjainkban minden eddiginél jobban jelen van. A célpont ismét Európa; "az Egyesült Államok láthatatlan erői (a háttérhatalom) - most az iszlám ősi terrorizmusát felújítva és felerősítve - migráció formájában zúdítják rá a talpra állt kontinensünkre". A cél ugyanaz, mint a két világháborúban volt: Európa, mint gazdasági vetélytárs tönkretétele. Ehhez sajátos módon segítséget nyújtanak az "Európai Unió és egyes országok balliberális mozgalmának cinkos, álhumánus politikusai és mozgalmai". * "A Hódító Iszlám és A Terror" című ezen kiadvány megvilágítja a terrorizmus, mint eszköz lényegét, történelmi hátterét, bemutatva a leghírhedtebb ilyen szervezeteket, gyilkos merényleteiket és áldozataikat. Rámutat az Európai Unió cinkosságára és a hazánkban is jelen lévő, bizonyos jól behatárolható mozgalmakra, valamint egyes média orgánumok ezzel kapcsolatos felelőtlen tevékenységére. Végül Meghatározza a Terror Elleni Eredményes Harc Stratégiáját és Taktikáját. * Földi Pál szerző (Budapest, 1938. április 8. -) honvéd ezredes, hadtörténeti író, hagyományőrző. Édesapja, Földi Ede lovas szakember volt. Édesanyja révén arisztokrata család sarja, felmenői között főispánok, papok és katonatisztek voltak. A budapesti Madách Gimnázium tanulója volt, 1956-ban érettségizett. 1963-ban avatták tisztté, a légierőnél és a vezérkarban szolgált. Előbb a Turf Magazin főszerkesztője, később, 2000-től, hadtörténeti szerző. Száznál is több könyve jelent meg... Ezúttal ebben a könyvében nem csak a múlt történéseivel, hanem az ijesztő jelennel is foglalkozik, az általa "harmadik világháborúnak" nevezett migrációs cunamival, ami Európát és benne természetesen hazánkat is pusztulással fenyegeti. Ugyanakkor mint hivatásos katona, ismerteti az ezzel összefüggő terror, mint jelenség lényegét, az ellene folyó védekezés stratégiáját és taktikáját...

Přední čeští ekonomové Kamil Janáček a Stanislava Janáčková přináší neotřelý pohled na vývoj ekonomické a politické integrace Evropy a odhalují jeho hlavní hnací síly. Publikace se věnuje evropské integraci jako boji velkých zemí o nadvládu v Evropě. Zaměřuje se na letité soupeření Francie a Německa a na jejich společný rozhodující mocenský vliv, který se nepodařilo narušit žádné z ostatních zemí Evropské unie (ani Británii, která raději zvolila Brexit).

Publikace přibližuje vnitřní a zahraničněpolitický vývoj Rakouska v období 19311934. Soudobé ekonomické a sociální problémy spolu s tlakem Itálie a Německa výrazně přispěly k zesílení dlouhodobých antidemokratických tendencí a napomohly k pádu parlamentní demokracie v Rakousku. V důsledku snahy Německa omezit samostatnost republiky pod Alpami došlo k odklonu Rakouska od lavírování mezi jednotlivými velmocemi k užší spolupráci s Itálií. Řešení patové situace spatřovali rakouští a němečtí nacisté v provedení ozbrojeného spiknutí. Diletantsky naplánovaný puč, v jehož průběhu přišel spolkový kancléř Engelbert Dollfuss o život, poškodil pověst Německa v zahraničí a naplno odhalil zločinnou podstatu nacismu.

Žijeme v době, kdy jeden lživý příspěvek na Twitteru či Facebooku má větší dosah než systematická práce investigativních novinářů. Posilují populisté, kteří sbírají body kritikou establishmentu, i když sami mají z vlastního elitního postavení dlouhodobý prospěch. Výdobytky demokracie jako svoboda slova či nezávislost médií jsou necelých třicet let po listopadu 1989 zpochybňovány. Šéfredaktor týdeníku Respekt popisuje dobrodružnou českou cestu od vzniku republiky po současnost a zasazuje dnešní politické a společenské události do historického a evropského kontextu. Je to svým způsobem rozmluva s minulostí o naší budoucnosti, v níž myšlenkový rámec dávají autorovi úvahy K. H. Borovského, H. G. Schauera, T. G. Masaryka, Ferdinanda Peroutky, Václava Černého, Jana Patočky, Erazima Koháka či Václava Havla. S odkazem na velké kritické duchy demokratické tradice Tabery jasně ukazuje, že rizikům přítomnosti se nejlépe čelí nikoliv panikou, ale chladnou hlavou a rozhodností.

Příspěvky ze senátní konference pořádané Centrem pro studium demokracie a kultury. Sborník z konference pořádané Centrem pro studium demokracie a kultury ve spolupráci se Senátem PČR v listopadu 2016, která se věnovala dnes tolik diskutovanému tématu hodnot. Základní ideou setkání bylo představit hodnoty zejména v jejich vazbě na instituce, které je chrání, udržují a předávají dál. Kniha proto obsahuje příspěvky věnované jak veřejnému a politickému rozměru hodnot, tak i jednotlivým nositelům hodnot, jakými jsou například rodina, skautské hnutí, univerzita nebo zahraniční diaspora. Stranou nezůstala ani otázka po vztahu mezi hodnotami a křesťanskou etikou a spiritualitou.

A magyar fővárosban 1956 októberében kirobbant forradalom hatására Budapest a nemzetközi érdeklődés középpontjába került: a város hétköznapi terei, mindennapi helyszínei egyszerre világpolitikai jelentőségű tanácskozások témái lettek, és az utcákon készült képek bejárták a világsajtót. A megtapasztalt szabadság élménye, a forradalom történetei - és nem egy esetben az októberi napokhoz kapcsolódó mítoszok - a magyar közemlékezetben is kitörölhetetlenül összekapcsolódtak a városi terekkel. Az események óta eltelt hatvan esztendő alatt Budapest arculata alapvetően változott meg, bár néhány helyszín továbbra is elevenen őrzi a forradalom emlékezetét. Tabajdi Gábor új történelmi útikalauza arra vállalkozik, hogy topografikus megközelítésben tárja az olvasó elé az 1956-os forradalom és szabadságharc nevezetes eseményeit és a ma is használatos városi terek azóta javarészt feledésbe merült történeteit. Olyan fővárosi helyszínekre is elkalauzol minket, amelyek sokkal kevésbé állnak reflektorfényben, mint a múltidézés jól ismert terei. Az elfoglalt közterek, a hatalmi központok, a mindennapok helyszínei vagy épp a harcterek leírásait olvasva átfogó képet kaphatunk a korabeli Budapest egészéről, miközben az is kiderül, hogy az október 23-át követő szűk két hétben miként alakult át a nagyváros élete. Az egyes leírások városi séták alapjául is szolgálhatnak, amelyekre vállalkozva a kötet kilenc térképe is segíti a tájékozódást.

Kniha prostřednictvím víceúrovňového modelování analyzuje efekty sady individuálních a kontextuálních determinant volební účasti. Autor se snaží nasměrovat analýzu od přímých k o něco složitějším podmíněným efektům vysvětlujících proměnných na pravděpodobnost hlasování ve volbách. Poněvadž se ukazuje, že všechny podmíněné efekty mohou mít stejnou logiku, navrhuje tzv. hypotézu politické rovnosti, která by mohla být považována za téměř univerzální nástroj („vyšší princip“), jak formulovat předpoklady o podmíněných efektech v rámci explanace volební účasti.

V první studii kulturních a politických dějin ruského atomového věku Paul Josephson popisuje vzestup jaderné fyziky v Sovětském svazu, od nadšené snahy o vojenské a mírové jaderné programy přes černobylskou katastrofu a pád Sovětského svazu až po tzv. „renesanci“ jaderné energie v Rusku 21. století. Na vrcholu své moci měli Sověti 39 000 jaderných hlavic, ale prohlašovali se za služebníky „mírového atomu“, o který také horlivě usilovali. Tato kniha zkoumá vojenské i mírové sovětské a postsovětské jaderné programy v dlouhém období – před válkou, během studené války v Rusku až do současnosti. Zároveň se zabývá politickým a ideologickým významem jaderných technologií, souvisejícími ekonomickými cíli, společenskými a environmentálními náklady a kulturním pojetím jaderné energie. Jaderné Rusko zkoumá průsečíky dějin vědy a techniky, politických a kulturních dějin a dějin životního prostředí. Atom v ruské společnosti považuje Josephson za reflexi leninského technologického utopismu, požadavků studené války, vědecké pýchy, přijetí veřejností a tužby státu podmanit si přírodu. Autor se zaměřuje i na zásadní význam etnicity v jaderné historii, když ukazuje, jak v důsledku jaderných testů Kazaši a Něnci přišli o domovy a zdraví. Připomíná také překvapivou sexualizaci zkrocení „ženského“ atomu v ruské soutěži „Miss Atom“, která začala ve 21. století.

A Balkán történelmét válságok egymásutánja jellemezte az elmúlt évszázadokban, amelyek között politikai, gazdasági, társadalmi és legutóbb egészségügyi próbatételek sora jelent meg. A hidegháború idején a nemzetközi térben betöltött szerepét állandó kihívások érték, amelyeket a belső legitimáció megújítása is folyamatosan kényszerhelyzetbe hozott. A háborúk soha nem látott problémákhoz vezettek, amelyek kezelése napjainkban sem ért véget, gondolunk akár a határok rendezetlenségére, a társadalmi feszültségekre vagy a menekültek helyzetének megoldatlanságára. A permanens helyzetben a gazdasági felzárkózás állandó kihívást jelent a kormányok számára, ebben több-kevesebb sikert értek el az országok vezetői. A legutóbbi kihívást a Covid–19-világjárvány jelentette, amelynek során szintén eltérő reakciók születtek a politikusok részéről, így eltérő következményekkel kellett megküzdeniük.A konferenciakötetben tizenhárom, a válsághoz és annak leküzdéséhez valamilyen módon kapcsolódó tanulmány kapott helyet. A szerteágazó tudományterületekről érkező, több évtizede a régióval foglalkozó elismert kutatókat, doktoranduszhallgatókat a Balkán megismerésének, az ott zajló történések megértésének a vágya hajtja. A IV. Balkán-konferencián elhangzott előadásaikban aktuális kutatási eredményeiket osztották meg a közönséggel, amelyeket jelen kötetben adnak közre, igyekezve megismertetni az olvasót e csodálatos régió működési elveivel.

„O koľko lepším miestom by bola Británia, ak by barónka Thatcherová nikdy neexistovala! Jej politika by bola menej znetvorená, spoločnosť menej nerovná, verejné služby menej zanedbané a konzervatívne médiá menej zúrivé. Bola by viac zmierená s Európou aj sama so sebou. Thatcherová bola veľkňažkou predsudkov, zlomila chrbticu svojej vlastnej strane a rovnako aj princípy Labouristickej strany.“ Tento citát z diela Willa Huttona je len jedným pohľadov na Margaret Thatcherovú a jej politické dedičstvo. Britský akademik Eric J. Evans sa pozrel na základné oblasti jej pôsobenia a vplyv na britskú aj svetovú politiku, pričom sa snaží nájsť aj pozitívne stránky jej politiky. Autor sa zameriava na kariéru Margaret Thatcherovej, spochybňuje originalitu aj ideologickú súdržnosť toho, čo sa začalo nazývať thatcherizmus a zvažuje, do akej miery splnila alebo nesplnila svoje hlavné ciele. Medzi kľúčové témy knihy patria privatizačná politika a útok na moc odborov; zmena a ovládnutie Konzervatívnej strany; dedičstvo vojny o Falklandy; vzťahy Thatcherovej s Európou, Východom a Západom; zmeny v školstve či zdravotníctve; vplyv thatcherizmu na nasledujúce vlády vrátane „nových labouristov“; neoliberalizmus a jeho vplyv na Thatcherovú. Kniha je neoceniteľným sprievodcom zložitosťou a paradoxmi Británie od konca 70. rokov do druhého desaťročia 21. storočia.

Knihu tvoří studie věnované primitivním formám společenské agitace, jakými jsou například sociální zbojnictví, tajná vesnická společenství, rolnická revoluční hnutí milenialistického typu, mafie, preindustriální městské gangy a dělnická náboženská bratrstva. Výklad se zaměřuje na oblast západní a jižní Evropy, především na jižní Itálii, Sicílii a Andalusii, v období od Francouzské revoluce. Publikace se pokouší nalézt odpověď na otázku, do jaké míry je tato hnutí možné pokládat za reformní či revoluční, v čem spočívá podstata jejich revolučnosti, jakou roli mohou sehrát v politickém životě zemí, v nichž se objeví, a zda a za jakých podmínek se mohou transformovat či začlenit do „moderních“ politických hnutí. Eric Hobsbawm (1917–2012) byl významný britský marxistický historik a intelektuál. Zabýval se především obdobím tzv. dlouhého 19. století, nástupem industriálního kapitalismu, nacionalismu, ale i dějinami 20. století.

Kniha renomovaných autorov, ktorí sa problematikou medzinárodných vzťahov zaoberajú nielen z profesionálneho záujmu, je napísaná spôsobom, ktorý svedčí o osobnej zainteresovanosti a ich dlhoročnom záujme o túto tému. Obsahuje prehľad o kreovaní a fungovaní vzťahov medzi subjektami medzinárodných vzťahov od čias dávno minulých až po súčasnosť, i úvahy o ich možnom ďalšom vývoji. Obsah: •Úvod do štúdia medzinárodných vzťahov •Teória medzinárodných vzťahov •Medzinárodné organizácie •Historické obdobia vývoja medzinárodných vzťahov •Zahraničná politika •Medzinárodná politika Číny v období svetového globalizačného procesu •Obnovenie multipolárneho medzinárodného systému

Az ?egykori NDK háromszáz lakosú falvában Quitzowban élt egy evangélikus lelkész. Három gyermekének egyike, bizonyos Angela Dorothea Kasner 1968-ban, tizennégy évesen, kiemelkedő teljesítményt nyújtott az országos orosz nyelvi olimpiádén, s megnyílt előtte a világ: jutalomútra utazhatott Moszkvába… Huszonkét évvel később Angela Merkel néven ő az újraegyesült Németország legfiatalabb minisztere, majd a legnagyobb kormánypárt elnöke, 2005-től pedig – három egymást követő ciklusban – kancellár. E poszton az első nő, az első keletnémet.Kivételes képességek emelték hirtelen magasba a fiatalasszonyt – egy ugyancsak kivételes történelmi helyzetben. Magasba? „A demokráciában éppen az a szép, hogy a hatalmat csak egy időre kapja az ember, és annak gyakorlása világos szabályokhoz kötött” – vallja Merkel őszinte nyugalommal. Valóban a „hatalom” szó valahogy nem illik ahhoz az élvezettel végzett szolgálathoz, amely őt jellemzi. Hogyan boldogul hazája és Európa égető kérdéseivel, hogyan szerepel a világpolitika színpadán? Mit jelent számára kereszténynek, háziasszonynak és németnek lenni? A fotókkal illusztrált portrékötetben ezekre a kérdésekre keresi a választ Pietsc Lajos, aki az MTI volt berlini tudósítójaként közelről követte nyomon e különleges karriert.

„Az Új honfoglalás – Orbán országa című könyvem a rendszerváltás utáni történelem rövid áttekintését követően elsősorban a Fidesz-korszakkal s ezen belül mindenekelőtt Orbán Viktor életrajzával, személyiségével, politikájával s világképével foglalkozik. Nem titkolom, hogy én őt a rendszerváltást követő magyar történelem legtehetségesebb és legveszélyesebb politikusának tartom.“ – Paul Lendvai

The New Horizons of the Cohesion Policy

Kniha se zaměřuje na civilní administrativní exilové vlády a na tomto prostředí zkoumá prezentaci československého státu v exilu. Všímá si nejen všedního dne politiků a úřednictva, ale i úlohy ceremonielu a politického marketingu při vytváření československé značky. Exilové vlády za druhé světové války investovaly značné prostředky do své kredibility a také mocenské prostředí kolem Edvarda Beneše přikládalo důraz otázkám reprezentativnosti. Práce sleduje československý exilový „vládnoucí dvůr“ jako velké státnické představení. Zajímá ji scéna s kulisami, rekvizitami, kostýmy a touto perspektivou nahlíží také do zákulisí inscenovaného. Platí tak tvrzení objevující se v některých pamětech, že českoslovenští úředníci všech platových stupňů dokázali do konce války naspořit značnou část svých platů v britských bankách. Jak si ostatně koncem roku 1942 zapsal do deníku jeden z úředníků exilové vlády: „Ačkoli Němci poslali leteckou pěchotu do Tunisu, ovzduší optimismu trvá. Zastihl jsem naše zřízence, kteří se přeli o to, jaký kurz bude mít anglická libra po válce.“

Machiavelliho Vladař jednou provždy změnil náš způsob uvažování o povaze politiky, ať už na něj nahlížíme z jakýchkoli pozic. Nový český překlad tohoto klasického textu přináší v přítomném svazku také několik do češtiny poprvé převedených kratších textů, které bezprostředně souvisejí s ústředním pojednáním. Doprovodnými texty opatřená a bohatě komentovaná edice zasazuje předkládané spisy do kontextu autorova života a díla, ale i do historického a politického kontextu Evropy přelomu 15. a 16. století a umožňuje komplexnější porozumění Machiavelliho myšlení.

Nové vydání doplňuje předmluva rusisty a novináře Libora Dvořáka. Začátek 90. let 20. století, rozpad Sovětského svazu, éra prezidenta Borise Jelcina, čečenské války a 15 let Vladimira Putina ve funkci prezidenta nebo premiéra Ruska. Všechny tyto události jsou ve větší či menší míře reflektovány v knize Garryho Kasparova Zima přichází. Popis prvních deseti let po pádu železné opony otevírá hlavní téma, kterým je autorův pohled na Vladimira Putina. Jeho vzestup z pozice někdejšího důstojníka KGB až na prezidentský post chápal Kasparov jako jeden z prvních jako signál, že se Rusko začíná odklánět od demokracie. Jako čelný představitel ruské opozice označuje autor současného prezidenta za diktátora, který má díky obřím zdrojům a nukleárním zbraním velkou moc po celém světě, a kritizuje vstřícný postoj Spojených států a dalších západních zemí k Rusku. Garry Kasparov napsal tuto knihu již v roce 2015 a je zřejmé, že se bohužel v mnohém nemýlil. Hrozba Putinova Ruska je nyní mimořádně aktuální a svět se k ní musí postavit čelem.

Mi a célja ennek a könyvnek? Életem legnagyobb részében érettségi után Németországban, nyugaton éltem. A rendszerváltást külföldről figyeltem. Csalódás volt, hogy 1990 után megbékélés helyett évtizedekig az ellenséges hangok törtek felszínre, barátokat, családokat megosztottak. A rendszerváltásról megfér békésen egymás mellett több nézőpont is. Jogos nézőpontok a múltbeli sérelmek, a „bűnös” emberek, vagy a jogi és gazdasági témák. Miklós, régi barátom területe a gazdaság és a jog, ezekről számos újságcikket írt. Egy új nézőpont és kérdés ebben a könyvben: lehet a sérelmek és bűnös emberek mellett a nem szándékos félreértéseket vizsgálni? Remélem, ez egy keskeny ösvény lehet a megbékéléshez.

Ez a kötet 19 olyan köztörvényes bűnügyet mutat be, amelyek végső lezárásában a kötél játszotta a főszerepet. Az előzményektől a nyomozáson át a bizonyítási procedúráig 19 olyan gyilkossági esetet ismerhetünk meg, amelyek elkövetőire a Kádár-korszak bírái kimondták a lehető legsúlyosabb ítéletet, és ezt végre is hajtották. Melyik magyarországi megyében melyik volt az az utolsó bűntett, amelynek elkövetőjét kivégezték? A szerző utóbbi felosztás szerint mutatja be a körülmények és indíték szempontjából változatos, de minden esetben rendkívül megrázó eseteket. Dulai Péter Újságíró; Nemzeti Közszolgálati Egyetem kriminalisztika mesterszak; bűnügyi referens (Mosonyi utcai Rend­őrmúzeum); PhD-hallgató (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola). 2018 óta saját, főként a szocializmusban elkövetett emberöléseket feldolgozó Facebook-oldalt ír Élet elleni bűncselekmények címmel. Ez a második könyve. Az első Gyilkosság a panel tetején címmel jelent meg 2021-ben, szintén a Cser Kiadónál.

Angela Merkel 2017-ben hatalma csúcsán állt. Ekkor már tizenkét éve irányította az Európai Unió meghatározó államát, Németországot, a nyugati média a szabad világ vezetőjeként, a nemzetközi politika legbefolyásosabb női politikusaként ünnepelte. Ha ekkor visszavonul, vagyis nem pályázik negyedszer is a kancellárságra, fényes betűkkel írja be nevét a történelemkönyvekbe, Bismarck és Kohl méltó utódjaként. Ő azonban másként döntött, és ez a lépése fatálisnak bizonyult.Mi állhatott Merkel sorsdöntő elhatározásának hátterében? Cserben hagyta volna legendás politikai ösztöne? Nem tudta elengedni a hatalmat és a dicsőséget? Vagy tudatosan, erkölcsi megfontolásokból hozott áldozatot magasabb eszményekért? És ha már vállalta a kockázatot, miért nem sikerült impozáns politikusi karrierje záróakkordjaként ugyanolyan eredményesen kezelnie a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetet, mint előző kormányzati ciklusainak válságait?Ezekre a kérdésekre keresi a választ az oknyomozó újságírás eszközeivel Robin Alexander. Alaposan dokumentált, mégsem száraz könyvében megelevenedik a közelmúlt német politikája több ma is aktív szereplőjével, bepillantást nyerhetünk a média „diszkrét” támogatásával folyó hatalmi harcok, ideológiai kampányok és gazdasági érdekérvényesítések hátterébe. A politikusok gondosan álcázott személyi ambícióit megvilágító apró adalékok, színes kulisszatitkok még inkább gördülékeny, élvezetes olvasmánnyá teszik a komoly problémákat, fontos eseményeket tárgyaló művet.

Petroleum has always been used by humans: as an adhesive by Neanderthals, as a waterproofing agent in Noah's Ark and as a weapon during the Crusades. Its eventual extraction from the earth in vast quantities transformed light, heat and power. A Pipeline Runs Through It is a fresh, comprehensive in-depth look at the social, economic, political and geopolitical forces involved in our transition to the modern oil age. It tells an extraordinary origin story, from the pre-industrial history of petroleum through to large-scale production in the mid-nineteenth century and the development of a dominant, fully-fledged oil industry by the early twentieth century. This was always a story of imperialist violence, political disenfranchisement, economic exploitation and environmental destruction. The near total eradication of the Native Americans of New York, Pennsylvania and Ohio has barely been mentioned as a precondition for the emergence of the first industrialised oil region in the United States. Britain's invasion of Upper Burma in 1885 was perhaps the first war fought, at least in part, for access to oil; the growth of Royal Dutch-Shell involved the genocidal subjugation of people of the Dutch East Indies and the exploitation of oil in the Middle East arose seamlessly out of Britain's prior political and military interventions in the region. Finally, in an entirely new analysis, the book shows how the British navy's increasingly desperate dependence on vulnerable foreign sources of oil may have been a catalytic ingredient in the outbreak of the First World War. The rise of oil has shaped the modern world, and this is the book to understand it.

Financial Times, Best Books of 2022: Economics The startling picture of how China’s revolution in finance and technology is changing both Wall Street and the way individuals manage their personal finances. The future of finance – the way Wall Street operates and how individuals manage their money - is on the verge of upheaval. And the force underlying the change comes from China, where finance and technology are being merged into a system with consequences that resonate far beyond China’s border. The changes of this global revolution in finance and technology - fintech - will be as powerful as those wrought in social media, retailing and advertising by giants such as Amazon, Facebook, Google, and Twitter, which have overturned how we shop and communicate. China reinvented money with lightning speed, transforming a backward, antiquated cash-based finance system into one centered on super-apps created by technology giants Alibaba and Tencent. More powerful than anything available outside of China, they allow their billion users to pay, borrow, invest, buy goods and services, travel, chat (and far more) all fused together in one mobile phone application. Think Facebook, Google, Twitter, Goldman Sachs, Amazon, J.P. Morgan Chase all rolled into one app. We in the West need to understand China’s cashless revolution for reasons ranging from the macroeconomic to issues of personal liberty: The cutting edge of finance is now in China, forcing major financial firms in the United States and the West to figure out how not to be left behind.. China’s cashless revolution is also a harbinger of our future if we let the genie out of the bottle and allow big tech to become big finance. As money goes digital and central banks around the world consider launching digital currencies, we may have both immense convenience and a frightening concentration of power that could violate our privacy, stifle competition, increase financial risk, and give big firms or the government more control over our financial lives. And, once this genie is out of the bottle, the struggle to put it back in may be impossible.

Winston Churchill followed his own star. He yearned to be ‘great’, to gain historical immortality. And he did so through deeds and words: his actions as a soldier and politician, gilded by his writings as a journalist and historian. But Churchill’s path to greatness was also defined by the leaders he encountered along the way – friends and foes, at home and abroad. Men of power such as Hitler and Mussolini, Roosevelt and Stalin, David Lloyd George, Neville Chamberlain and Charles de Gaulle. And the haunting presence of the adored father who had seen nothing of merit in his troublesome son. In these men Churchill discerned greatness, or its absence, in ways that influenced his own career. This book includes some whom Churchill would not have deemed ‘great’, but who – in our own day – offer alternative mirrors of what that word might mean. Mahatma Gandhi, who infuriated Churchill by exploiting the power of powerlessness. Clement Attlee, whose heretical vision of ‘Great Britain’ was socialist and post-imperial. And his darling Clementine, channelling her ‘pinko’ sentiments to become Winston’s essential helpmate and most devoted critic. Mirrors of Greatness offers vivid new perspectives on Churchill’s life and work, showing how this unique man – with dazzling gifts and jagged flaws – learned from his ‘great contemporaries’ and what they saw in him.

Svedectvá takmer troch desiatok kolegov, súputníkov i politických oponentov a rivalov Roberta Fica. Stovky hodín diskusií a desiatky e-mailov s priamymi aktérmi politického života aj expertmi pracujúcimi v zákulisí politických strán a predvolebných kampaní. Stovky hodín rešeršovania a analýz dobovej tlače, odborných kníh i popularizačných titulov. Aj tak by sa dala v skratke zhrnúť práca, ktorá predchádzala vzniku druhej knihy Petra Bárdyho s názvom FICO. Vyše tristostranový titul, doplnený o desiatky fotografií a bohatý poznámkový aparát, nie je iba strhujúcim príbehom najúspešnejšieho politika v novodobej histórii Slovenska, ktorý sa pohybuje na scéne už od roku 1992. Je obrazom slovenskej politiky posledných troch dekád, spojenej s korupciou, kauzami a papalášizmom. A v neposlednom rade je tiež pokusom dlhoročného politického komentátora nahliadnuť do myslenia trojnásobného premiéra, ktorého túžba po moci bola silnejšia ako služba štátu. „Nechcel som napísať sumár toho, čo je známe, ani knihu Bárdyho názorov na Fica. Ak mala kniha vzniknúť, musel som sa rozprávať s ľuďmi, ktorí boli v jeho blízkosti. Ktorí ho poznajú alebo poznali, vedia, aký je naozaj. Chcel som pochopiť, kto je Robert Fico,“ konštatoval šéfredaktor Aktuality.sk v prológu k svojej druhej knihe s názvom FICO. Publikácia FICO – Posadnutý mocou mapuje vzostupy i pády politického lídra reprezentujúceho špecifický fenomén v novodobých slovenských dejinách. Analyzuje konkrétne kroky a skúma motiváciu muža, ktorý sa cestou na úrad vlády zmenil z tvrdo pracujúceho a načúvajúceho profesionála na stroj posadnutý mocou. Autor oceneného debutu Obyčajný Matovič. Homo vulgaris prináša správu nielen o Ficovi a Slovensku, ale aj o nás – voličoch. Kniha FICO je tak ďalším sklíčkom do mozaiky, z ktorej sa skladá obraz turbulentného politického života na Slovensku.

Publikace zachycuje první dva roky koaliční vlády Petra Fialy, přelomové a pro další vývoj v naší zemi mimořádně důležité období od prosince 2021 do prosince 2023. Jeho dynamiku přibližuje prostřednictvím nejvýznamnějších projevů, článků a veřejných vystoupení předsedy vlády. Jsou upraveny do formy knižních textů a seřazeny tak, jak šly za sebou a jak reagovaly na aktuální problémy, s nimiž se vláda potýkala. Kontext a dobovou atmosféru dokresluje průběžná časová osa zachycující nejdůležitější události, jež se v té době v české politice odehrály. Kniha připomíná jednotlivé krize a výzvy, dokumentuje, jak je vláda postupně řešila. Ukazuje, jakým způsobem k nim přistupoval předseda vlády a jak o nich v tomto krizovém období mluvil s veřejností.

Kniha přináší pohled na lidskou společnost se zaměřením na mezinárodní vztahy, politiku a diplomacii a jejich historii a současnost prostřednictvím pronesených či písemných vyjádření témeř 450 historických i současných osobností z řad filosofů, politiků, státníků, vojevůdců, diplomatů či literátů (E. Beneš, Bismarck, Caesar, K. Čapek, A. Einstein, H. Ford, M. Gándhí, W. Churchill, J. F. Kennedy, J. A. Komenský, A. Lincoln, Ludvík XIV., J. Masaryk, Napoleon, G. Orwell, F. Palacký, Tacitus, J. Verne, Voltaire…). Citáty jsou uvedeny s komentářem, pokud byly proneseny v konkrétní situaci nebo na ni odkazovaly. Pro oživení je text doprovázen fotografiemi a karikaturami jednotlivých osobností.