Sanyikám, miről szól ez a könyv? Ez a könyv a felelősségről szól. Sokan azt hiszik, hogy a demokrácia olyan csodaszer, amitől hirtelen szabadság, jólét és jó hangulat lesz körülöttünk. A demokráciát azonban nem lehet "csak úgy" élvezni: mindennap csinálni kell. Minél többen csináljuk, annál többen élvezhetjük. De ha nem csináljuk, akkor eljön a pont, amikor már nem lesz demokrácia, és ezzel együtt szabadság, jólét és jó hangulat sem. Felelősséggel tartozunk a saját életünkért, a hazánk sorsáért és közös ügyeinkért is. A felelősség felvállalásának első lépése pedig a gondolkodás. Gondolkodás mindarról, ami körülvesz bennünket. Gondolkodás arról, mit lehetne másként, jobban csinálni, hogy aztán a gondolatokat tettek is kövessék. Itthon a "politizálás" szitokszó, pedig politizálni valójában annyit jelent, hogy foglalkozunk a közös ügyeinkkel. Mint ahogy azt ebben a könyvben Ésik Sándor, a Diétás Magyar Múzsa facebook oldal főszerkesztője is teszi: a közélet, az állam, a politika alapfogalmairól gondolkodik, az olvasó pedig egyetértően bólogathat vagy éppen ellenkezőleg: elküldheti őt a fenébe. Mindegy, mert tetszik vagy sem, mindkettő "politizálás". Politizálni pedig igenis fontos, mert ha te nem politizálsz, akkor mások fognak helyetted.

Donald Trump je první americký prezident, který se s nepokrytým pohrdáním vysmívá liberálním hodnotám. A není jediný: vyznavači neliberalismu stojí také v čele Itálie, Maďarska, Polska či Turecka. Co se vlastně stalo? Proč liberalismus ztratil podporu, jíž se kdysi těšil? James Traub se ve své knize s těmito otázkami vyrovnává návratem k počátkům liberalismu v období po americké a Francouzské revoluci a v dílech myslitelů, jako byli John Stuart Mill či Isaiah Berlin. První liberálové se k vládě většiny stavěli s hlubokou skepsí, avšak poté se liberalismus přizpůsobil a pojal do sebe nejenom víru v práva jednotlivce a svobodný trh, ale také víru v základní intervenci státu pro zajištění obecného prospěchu. Liberalismus se záhy stal krédem nejmocnější země na světě. Avšak tento konsenzus se přerušil a dnes je liberalismus považován za zastaralou doktrínu. Traubova kniha představuje současné dění na pozadí dřívějších událostí a ukazuje cestu vpřed.

Projekt Babišovo Palermo (druhý díl vyjde na podzim 2021) mapuje politický život Andreje Babiše v letech 2014 až 2021. Přináší souhrn skutečných důvodů jeho vstupu do politiky a detaily fungování strany ANO. Na rozdíl od knihy Boss Babiš, která vyšla v roce 2017 a která se věnovala zejména zrodu oligarchy, jeho kontroverznímu podnikání a klientelismu, je Babišovo Palermo dramatickým popisem chyb a omylů v jeho politické kariéře. Je také o jeho metodách "zaklekávání" a též o nových kmotrech ANO.

Komunismus není ani myšlenkový směr, ani doktrína, a dokonce ani neúspěšný pokus o nový způsob spravování lidských záležitostí. Namísto toho bychom jej měli chápat jako ďábla zlý přízrak, který je tvořen nenávistí, zvrhlostí a dalšími živelnými prvky ve vesmíru. Třebaže se komunistické režimy východní Evropy rozpadly, zlý přízrak komunismu nezmizel. Naopak, tento zlý duch už ovládl svět a lidstvo by o něm nemělo přechovávat žádné falešné naděje. Sovětský svaz coby primární ohrožení svobodného světa nahradila komunistická Čína, která se snaží o globální hegemonii. Evropa přijala socialismus a Afrika a Latinská Amerika jsou pohlceny komunistickým vlivem. Dokonce i Spojené státy, které stojí v čele svobodného světa, se staly obětí komunismu a jeho rozličných obměn. Toto je alarmující realita, které dnes lidstvo čelí. Jak Přízrak komunismu vládne našemu světu je povinnou četbou pro každého člověka, který si cení svobody. Kniha odhaluje způsoby, jimiž přízrak komunismu pronikl do myšlení dnešních lidí. Mapuje globální vzestup komunismu, vysvětluje, jak tento přízrak zakořenil v téměř každé oblasti dnešní společnosti od vzdělávání až po soudní systém a popisuje cestu, kterou musí lidstvo podniknout, aby uniklo jeho sevření. Autorem těchto dvou svazků je Redakční rada "Devíti komentářů ke komunistické straně".

Kniha analyzuje čtyři hlavní dimenze postojů k politickému režimu a jeho institucím a popisuje proměny těchto postojů v české veřejnosti v období let 1996 až 2006. Těmito dimenzemi jsou legitimita režimu, institucionální odcizení, individuální odcizení a politická nespokojenost. Hlavní argument knihy spočívá v tvrzení, že události let 1997 a 1998 (hospodářské problémy, finanční skandály stran a vládnutí na základě opoziční smlouvy) přispěly výrazným způsobem k nárůstu nespokojenosti veřejnosti s politikou a stranami, a to natolik, že ani hospodářské oživení a znovuobnovení soutěživosti mezi dvěma hlavními politickými stranami ČSSD a ODS nevedlo k obnově hodnot politické spokojenosti a důvěry v politiku na úroveň první poloviny 90. let. Autor zároveň ukazuje souvislost mezi legitimitou politického režimu a nespokojeností s politikou, neboť na konci 90. let minulého století souběžně s nárůstem politické nespokojenosti klesala v české společnosti legitimita demokracie.

Politické strany a stranické systémy nových spolkových zemí Německa prošly od roku 1990 do současnosti řadou významných vývojových změn. Tato publikace sleduje tyto proměny a zaměřuje se na úroveň voleb do zemských sněmů. Ty jsou s ohledem na silnou pozici federalismu v Německu důležitou součástí vládnutí. Práce nejprve popisuje teoretická východiska, z nichž se zde vychází. Následuje etapizace vývoje stranických systémů od roku 1990 do současnosti. Poté je vždy jedna kapitola věnována každé z pěti spolkových zemí, kterým se zde věnujeme, Braniborsku, Durynsku, Meklenbursko-Předním Pomořansku, Sasku a Sasko-Anhaltsku. Kapitoly jsou strukturovány jednotně, vždy je nejprve vyložen politický a stranický vývoj v těchto spolkových zemích a následně se věnujeme rozboru stranických systémů z hledisek jejich fragmentace, agregace a voličské volatility. Závěrečná kapitola přináší komparaci těchto spolkových zemí a poznatky jsou konfrontovány s výsledky tzv. starých spolkových zemí.

Gulyás Lászlónak - a Benes csehszlovák elnökről írt nagymonográfia szerzőjének - úttörő vállalkozása: a Horthy-korszak külpolitikájának új és korszerű, ideológiamentes feldolgozása. A 2012-18 között megjelent első öt kötet után most az hatodik kötetben a folytatódó revíziós sikereket, a Délvidék visszaszerzésének előzményeit, eseménytörténetét és hátterét mutatja be a szerző. Ugyanakkor elemzi a nagyhatalmakhoz és a kisebb államokhoz fűződő kapcsolatainkat - s mindezen belül képet kapunk a kezdődő európai területi átrendeződésről, a baráti és az ellenséges országokhoz fűződő kapcsolatokról, törekvésekről, sikerekről és kudarcokról. Az olvasó tájékozódását széleskörű jegyzetapparátus és bibliográfia segíti.

Sebastian Gorka, Ph.D., magyar származású nemzetközi hírű biztonságpolitikai szakértő, a Marine Corps University hadászati elmélet tanszékének vezetője. Rendszeresen tart képzést a CIA, az FBI és az amerikai különleges alakulatok tagjai számára. Stratégiai elemzőként és a terrorizmus elleni harc szakértőjeként a legnagyobb nemzetközi hírcsatornák gyakori vendége. a Breitbart News állandó munkatársa. Részt vett Donald Trump választási kampányában, majd elnöki tanácsadóként dolgozott a Fehér Házban. A Dzsihád legyőzése című könyve az amerikai biztonságpolitika és stratégiai tervezés egyik alapműve lett. "A nácizmus és a kommunizmus után ma újra halálos veszély leselkedik a világra. Egy új totalitarizmussal állunk szemben, olyannal, amely még veszélyesebb lehet, mint a fasizmus vagy a kommunizmus. Akik az iszlám és Allah vallásával igazolják a tömeggyilkosságot, kizárólagos és abszolutista jövőképpel rendelkeznek. Vagy az egész bolygó az uralmuk alá kerül, vagy veszítettek. Számukra nincs középút. Velük nem lehetséges békés együttélés. Ebben nagyon hasonlítanak a közelmúlt nácijaira és kommunistáira. A szabadság, amilyen drága, olyan törékeny is. Ezért minden nemzedéknek ébernek kell maradnia. Ez a könyv abból a hitből született meg, hogy legyőzhetjük az új totalitarizmus képviselőit, ahogy legyőztük a nácizmust és a kommunizmust is." (Dr. Sebastian Gorka)

Ivan Krastev a Stephen Holmes se zamýšlejí nad vznikem a vzestupem hnutí a politických proudů, které se stavějí do opozice vůči liberalismu a které v posledních několika letech důrazně vyvrátily představu, že budoucnost bude nevyhnutelně liberální. Nacházejí zajímavé vývojové paralely mezi střední a východní Evropou, putinovským Ruskem a trumpovskými Spojenými státy. Tento vývoj spolu s nástupem populistických politiků vnímají jako důsledek zhroucení naděje na unipolární liberálně-demokratický svět, jemuž by dominovaly Spojené státy. Detailně se věnují řadě aspektů, které k této změně přispěly, ať už to byla vnitřní ekonomická krize ve Spojených státech, vylidňování ve východní Evropě, resentiment z napodobování Západu, k němuž byly tlačeny země bývalého sovětského bloku, nebo pokrytectví americké zahraniční politiky. Rozpad liberálně-demokratického řádu popisují věcně, byť zároveň s jistou nostalgií, ale i mírným optimismem při pohledu do budoucnosti.

A trianoni békének nevezett, ránk erőszakolt okirat előreláthatólag a közel jövőben életbe lép, s így a becikkelyező törvény minden valószínűség szerint nemsokára ki fog hirdettetni. Bármily erős is a hitünk, hogy a békeszerződés tarthatatlanságát ellenfeleink is csakhamar belátják, s így az mai alakjában hosszú életű nem lehet, mégis számolva az adott helyzettel, saját érdekünkben mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a békeszerződést minél szélesebb körben ismertté tegyük, annál is inkább, mert rendelkezései nemcsak a közérdeket, hanem úgyszólván mindannyiunk magánérdekeit is érintik - jelent meg az 1921-ben mindösszesen egyszer napvilágot látott kiadvány ismertetőjében, mely a békeszerződés szövegét tartalmazta. A jelen kiadás a teljes békeszerződés szövegét adja közre, mind a 364 pontot, jegyzetekkel kiegészítve. A történelmi trauma, mely száz éve kísért, tökéletesen érthető: ez nem békediktátum, hanem egy ország és egy nép eltiprásának dokumentuma, melyhez fogható szerződés nem született az egyetemes történelemben. Döbbenetes olvasni a minden részletre kiterjedő jogfosztás paragrafusait, az eltiprás, a jogfosztás, a kivéreztetés, a legálissá tett kifosztás, valamint a korlátlan elkobzás dokumentumait. A jegyzőkönyv kérdések sorát veti fel, már eleve a kiindulási rész, a szerződő felek névsora is érthetetlenségre ad okot, nem beszélve az igények tételes felsorolásáról. Kordokumentum ez a javából, melyről nem lehet eleget beszélni, még most sem, a 100. évforduló idején.

Súbor prác popredných slovenských historikov mapuje počiatky a vývoj slovenského parlamentarizmu. Od zvýšeného politického úsilia Slovákov v rokoch meruôsmych, ktoré prinieslo vznik prvej SNR, sleduje vývoj ďalších národných rád až po súčasnosť. P ublikácia Slovenské národné rady a cesta k parlamentarizmu, ktorú pripravil kolektív autorov z Ústavu politických vied Slovenskej akadémie vied (ÚPV SAV) na čele s Miroslavom Pekníkom, je jednou z noviniek vydavateľstva SAV - VEDA. "Kniha vyšla pri p ríležitosti Roka prvej Slovenskej národnej rady, ktorým si Slovensko pripomenulo 160. výročie vzniku prvej SNR v roku 1848. Je to prepracované a doplnené vydanie obsahujúce štúdie zo všetkých období Slovenských národných rád, od spomínanej prvej SNR cez obdobie po roku 1918, povstaleckej a neskôr povojnovej SNR, národných rád v roku 1968, po revolúcii 1989 a najmä obdobie po vzniku samostatnej Slovenskej republiky 1. januára 1993," pre TASR, šéfredaktor vydavateľstva VEDA: Emil Borčin

Předkládaný svazek Spisů T. G. Masaryka je vzhledem k ostatním dosud vydaným svazkům nestandardní, neboť obsahuje kromě Masarykových textů také texty jiných autorů. Všechny texty se zabývají otázkami programu a organizačních záležitostí politických stran. V tomto svazku předkládáme různorodé publikované prameny, jen zčásti určené široké veřejnosti, které umožňují nahlédnout do myšlenkového světa dvou politických stran úzce spjatých s T. G. Masarykem České strany lidové a České strany pokrokové. Texty se bezprostředně dotýkají obou stran, v jejichž čele T. G. Masaryk stál v letech 19001914. Svazek je vybaven nejen jmenným, ale též věcným rejstříkem.

O institucích české demokracie toho dnes víme dost, o politických postojích občanů a způsobech jejich politického jednání systematické informace především z posledního období chybí. Ve veřejné diskusi se tradují sdílené předsudky o lhostejných a pasivních Češích, kteří jen nadávají u piva a nic nedělají, o lidech zklamaných nenaplněným příslibem roku 1989, či o současných mladých, které politika vůbec nezajímá. Nebo se nejedná o předsudky? Tato kniha by měla poskytnout odpovědi, které se opírají o dostupná data. V první části se zaměřuje na analýzu vývoje základních demokratických hodnot a postojů českých občanů od roku 1990 a ve druhé na způsoby, jakými se politicky projevují nebo, jinak řečeno, jak participují v politice. Autoři se tak snaží přispět k diskusi o povaze české demokracie a zapojení občanů do demokratického procesu. Dlouhodobá perspektiva, překračující u řady analýz více než dvě dekády, jim umožňuje pokrýt období jak před, tak po vstupu do Evropské unie, přičemž druhé období charakterizuje v postkomunistických zemích návrat nejistoty a politizace zdánlivě nezpochybnitelných základů demokracie. Jaký typ režimu preferují čeští občané a jakou demokracii chtějí? Jsou ochotni k fungování demokracie také sami přispívat? Jsou přesvědčeni o tom, že mohou politiku ovlivňovat? Nakolik se různé sociální skupiny odlišují z hlediska politické participace? Autorský tým tvoří současní a bývalí pracovníci Sociologického ústavu AV ČR, v.v.i., kteří dlouhodobě zkoumají postoje veřejnosti k politice a politickou participaci.

V júni 2006 zorganizoval Ústav pamäti národa odborný seminár Posledné a prvé slobodné (?) voľby – 1946, 1990. Jeho výsledkom je tento zborník. Úvodné vystúpenie na seminári bolo posledným prejavom Jána Langoša na vedeckej akcii organizovanej Ústavom pamäti národa. Aj týmto zborníkom by sme radi poukázali na jeho zásluhy v boji proti totalite na Slovensku a na jej hlbšom poznaní. Inštitút volieb patrí k štandardným atribútom demokracie, býva však aj nástrojom, ktorým sa totalitné režimy usilujú ukázať svoju „ľudovosť“. V zborníku nájdete príspevky historikov, ktoré analyzujú predvolebný zápas alebo ďalšie aspekty, ktoré k výsledkom volieb prispeli. Osobitnú časť tvoria spomienky pamätníkov - priamych aktérov udalostí roku 1946. Záverečný blok konferencie patril prvým slobodným voľbám po páde komunistickej totality. Obe udalosti (voľby v roku 1946 a v roku 1990) majú viacero spoločných prvkov, hlavnou a najzaujímavejšou je však otázka, ako sa volič vyrovnal s totalitou, ktorá ho nepochybne ovplyvnila v rokoch pred volebným aktom.

V současné době opět vzrůstá zájem o velkou ruskou říši na východě, o její zahraniční politiku nejen v Evropě, o její mezinárodní pozici, kterou si buduje v konfrontaci s ideály, jež vyznává demokratická Evropa. Ona politika je inspirována a řízena silnou a těžko odhadnutelnou osobností, jakou už v moderních dějinách Rusko mělo, pracující s podobnými cíly, jaké už kdysi sledoval Stalin, a se stejnou rozhodností. My jsme v našich nedávných dějinách jistou zkušenost s autoritativním řízením zahraničněpolitických zájmů této východní velmoci udělali. Byly chvíle, kdy jsme v sovětském Rusku viděli dobrého spojence v naší těžké situaci, a dost dobře jsme neodhadli, do jaké geopolitické pasti spějeme. O tomto téměř třicetiletém vývoji naší zahraniční politiky od konce první světové války, v němž „moskevské“ epizody byly postupně stále zřetelněji profilovány, je následující vyprávění.

Walkley Award-winning journalist, Sharri Markson is the Investigations Editor at The Australian and host of prime-time show Sharri on Sky News Australia. The origins of Covid-19 are shrouded in mystery. Scientists and government officials insisted, for a year and a half, that the virus had a natural origin, ridiculing anyone who dared contradict this view. Tech giants swept the internet, censoring and silencing debate in the most extreme fashion. Yet it is undeniable that a secretive facility in Wuhan was immersed in genetically manipulating bat-coronaviruses in perilous experiments. And as soon as the news of an outbreak in Wuhan leaked, the Chinese military took control and gagged all laboratory insiders. Part-thriller, part-expose, What Really Happened in Wuhan is a ground-breaking investigation from leading journalist Sharri Markson into the origins of Covid-19, the cover-ups, the conspiracies and the classified research. It features never-before-seen primary documents exposing China's concealment of the virus, fresh interviews with whistleblower doctors in Wuhan and crucial eyewitness accounts that dismantle what we thought we knew about when the outbreak hit. With unprecedented access to Washington insiders, Markson takes you inside the White House, with senior Trump lieutenants revealing first-hand accounts of fiery Oval Office clashes and new stories of compromised government advisors and censored scientists. Bravely reported and chillingly laid out, Markson brings to light the stories of the pandemic from the people on the ground: the scientists and national security officials who raised uncomfortable truths and were labelled conspiracy theorists, until government agencies began to suspect they might have been right all along. These brave individuals persisted through bruising battles and played a crucial role in investigating the origins of Covid-19 to finally, in this book, bring us closer to the truth of what really happened in Wuhan.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének világa egy lengyel újságíró szemével. Szczerek (ejtsd: Scserek), a lengyel újságírás fenegyereke 2015 és 2019 között keresztül-kasul bejárta Magyarországot és a vonzáskörzetét, a helyi turistalátványosságok helyett a magyarok (és a tágan értelmezett Közép-Európa) lelke után kutatva. Felcsúton többször is bekukucskált egy bizonyos ház kerítésén, megpróbált utazni a kisvonaton, Trianon történetétől lesújtva részegen bolyongott Budapest mellékutcáin, és nemzeti rockot hallgatott, hogy a szövegekből magyarul tanuljon. Kószált a vidéki Magyarországon, cikkcakkban végigjárta a szlovák-magyar határt, végigdöcögött Kárpátalja kátyús útjain, bámészkodott Erdélyben és örömmel beszélgetett bárkivel, aki csak szóba állt vele. Bárhol is járt, mindenütt a dicső múlt egyre fakuló és az illiberális jelen egyre erősebben kivehető nyomaival találkozott, amiről saját szülőföldje és annak sorsa is időről időre az eszébe jutott. Az pedig, hogy útközben néha a honfitársaiba ütközött, nem is csoda, elvégre "Polak, Węgier - dwa bratanki..." Ugyan a Via Carpatia elsősorban a lengyel közönség számára készült, mégis, a magyarok története iránt érzett mélységes empátiájával, egyéni látásmódjával, illetve a lövészárkokat madártávlatból szemlélő külső nézőpontjával a magyar olvasók számára is számos érdekességet tartogat. Ziemowit Szczerek (1978) lengyel újságíró, a Gazeta Wyborcza és a Polityka munkatársa, író, Hunter S. Thompson lengyel fordítója. Jogot és politológiát végzett, és az európai szeparatizmusokat és regionalizmusokat kutatta. Újságíróként a kelet-európai térség geopolitikai, történelmi, kulturális "különlegességeinek"" szenvedélyes kutatója és szakértője. Magyarul eddig egyetlen könyve, a már-már kultikus státusznak örvendő Jön Mordor és felfal minket, avagy a szlávok titkos története jelent meg 2016-ban a Typotex kiadó gondozásában.

Ahogy a tanulmánykötet szerkesztője, Simon János vallja, a „múltat ismernünk kell, hogy a jelenben tudjunk gondolkodni, és jobb jövőt tudjunk építeni”. Ezen építőmunkához kívánnak segítséget nyújtani az immár két évtizede ötévenként megrendezett évfordulós konferenciák, amelyeknek résztvevői időről időre számot vetnek a diktatúra örökségével, a rendszerváltás folyamatával és az azóta eltelt időszak történéseivel. A világjárvány ellenére sem szakadhatott meg ez a hagyomány 2020-ban, ugyanakkor rendhagyó módon csupán írásban, e kötetbe foglalva adhatják át gondolataikat a szerzők: jogászok, közgazdászok, újságírók, történészek, politológusok, szociológusok és filozófusok.Ajánljuk a kötetet minden, a demokrácia megismerése és építése iránt elkötelezett gondolkodó számára.

Úgy ?tartja a mondás, hogy a mókust az különbözteti meg a patkánytól, hogy jobb a PR-ja. A természettudományokon belül az elmúlt évtizedekben valószínűleg a klímakutatás volt a mókus, hiszen egyetlen más tudományág sem tudott olyan hatékonyan beszivárogni a társadalmi közbeszédbe, és ezen belül a fiataljaink életébe, hogy még saját fóbiát is elnevezzenek róla: klímaszorongás. A médiának és megmondóembereinek, valamint a szakértők bizonyos körének hisztériakeltése, tudományosan kevéssé megalapozott állításai miatt mára az egyik legfenyegetőbb félelemmé a klímakatasztrófa vált. BJORN LOMBORG két évtizede foglalkozik az éghajlat-változással, mindennek fényében állítja, hogy a témával kapcsolatos szélsőséges, gyakran irracionális retorika többet árt a valóban hatékony megoldások ügyének, mint amennyit használ az, hogy napi szinten jelen van a híradásokban. A globális felmelegedés valós, de nem kezelhetetlen probléma, az apokaliptikus víziók viszont társadalmi szinten okoznak visszafordíthatatlan károkat – gondoljunk csak azokra a jóléti társadalmakban élő fiatalokra, akik a lakhatatlanná váló Föld rémképe miatt nem vállalnak gyereket –, miközben minden olyan globális kihívás háttérbe szorul, amelynek a kezelése tovább nem odázható el. A szerző ezért azt javasolja: „Vegyünk vissza a pánikból, tekintsünk a tudományra, nézzünk szembe a gazdasági szempontokkal, és foglalkozzunk racionálisan a kérdéssel!

A demokrácia világszerte válságban van. 30 évvel a rendszerváltás után a méltányos politikai verseny feltételei drámaian beszűkültek Magyarországon is. Hogyan jutottunk ide? Vannak, akik szerint a jobbágymentalitás, a turáni átok vagy a gonosz és ostoba politikusok tehetnek mindenről. A létező magyarázatokat vitatva, illetve kiegészítve e könyv – a ’80-as évektől 2018-ig terjedő időszakot elemezve – annak bemutatására vállalkozik, hogy a magyar autoriter fordulat egy lehetséges politikai válasz a globalizáció feszültségeire, illeszkedve a hibrid államkapitalizmusok nemzetközi világába.Szociális fejlesztő állam hiányában a külső világgazdasági integráció belső dezintegrációhoz vezetett. E válságot kihasználva a Fidesz a nemzeti és transznacionális tőkével szövetkezve egy új rendszert épített, amely az autoriter politikákat a tőkefelhalmozás szélsőséges eszközeivel ötvözi. Ezt a fordulatot a munkásosztálynak a politikai baloldalból való gyökeres kiábrándulása tette lehetővé. Az új rezsim ugyanakkor a vagyon és a jövedelem soha nem látott újraelosztását hajtja végre, lentről felfelé, a nemzeti burzsoázia javára, konzerválva Magyarország alulfejlettségét. A kötet háromévnyi robusztus empirikus kutatómunkára alapozva, kiterjedt ismeretanyagot megmozgatva épít fel egy innovatív elméleti narratívát, elemzi az autoriter fordulat társadalmi főszereplőinek strukturális mozgásait és koalícióit, valamint bevezeti a felhalmozó állam fogalmát; Magyarország példáját felhasználva a társadalomelmélet és a politikai gazdaságtan alapvető kérdéseit feszegeti.A SZERZŐRŐLScheiring Gábor a milánói Bocconi Egyetem kutatója. A jelen könyv egyik alapjául is szolgáló, kvantitatív és kvalitatív módszereket ötvöző disszertációját a kelet-európai piaci átmenet emberi áráról írta a Cambridge-i Egyetemen, amivel nemzetközi politikai gazdaságtani díjat nyert. Doktoriját követően a washingtoni National Endowment for Democracy ösztöndíjasa, illetve a Cambridge-i Egyetem szociológia tanszékének kutatója volt. A 2000-es évek mozgalmaiban aktív szervező, majd 2010-2014 között országgyűlési képviselő volt. Fő kutatási területei a globalizáció, az egészség és a demokrácia empirikus politikai gazdaságtana.A SOROZATRÓLA Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelye (PTI TEM) jelenlegi formájában 2015-ben jött létre 11 ösztöndíjas kutató bevonásával, akik azóta rendszeresen vitatják meg egymás és külsős szerzők kutatásait és írásait. 2017 folyamán a Politikatörténeti Alapítvány ismét ösztöndíjpályázatot írt ki, hogy lehetővé tegye új műhelytagok csatlakozását a közös munkához. A Társadalomelméleti Műhely célja, hogy hozzájáruljon a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz. A műhelyben nagyon sokféle témakör talált otthonra: ideológiák, a poszt-marxizmus, politikai gazdaságtan, demokráciaelmélet, populizmus, ökopolitika, a művészet és az emancipáció kapcsolata, társadalmi igazságosság és szolidaritás, nacionalizmus és így tovább. A tagokat az a társadalomelméleti keretrendszer köti össze, amely folytatni kívánja a valóság megértésének baloldali kritikai hagyományait.

Ma a magyarságon belül sokféle egyéni és közösségi azonosságtudat ragadható meg, ezek ráadásul maguk is egy-egy adott helyzettől függően válnak fontossá vagy lesznek lényegtelenné. A kötet a nacionalizmus, identitás- és emlékezetpolitika problémahalmazának rövid, összefoglaló bemutatására törekszik, lehetőleg olyan szempontokat is érvényesítve, amelyek eddig hiányoztak a kérdés irodalmából. Éppen ezért nem csak a szűkebb értelemben vett „nemzetpolitikát” kívánja meg bemutatni. Választ keres arra is, miként függ össze a nemzet és a nemzeti identitás az átmenet társadalmi változásaival, az új rendszer legitimitásával, a gazdasági világrendbe történő betagozódással, az európai integráció folyamataival, arra törekedve, hogy mindezt az egész problémakör közép-kelet-európai értelmezésébe ágyazza.

A modern politika egyre inkább parttalanná, »folyékonnyá« válik és kilép a hagyományos intézményi keretek közül. Napjainkban egyre többen érzik úgy, hogy a politika és a politikai elit elszakadt a választóktól, s a klasszikus intézmények immáron súlyos legitimációs problémákkal küszködnek. Szükség van tehát a politikai tér újraalkotására, amelynek két igen erős kísérlete született mindeddig a modern politikában: a populizmus és a civil/társadalmi mozgalmak. Jelen kötet a politikai tér újradefiniálásának utóbbi megoldását, vagyis a civilek hatalmát és a civil mozgalmaknak a politika visszaszerzésére vonatkozó erőfeszítéseit vizsgálja meg elsősorban a hazai keretek között.

Deník politika, právníka a vysokoškolského učitele v oboru práva Evropské unie Pavla Svobody vznikal během autorova pětiletého působení v Evropském parlamentu a posléze byl doplněn o úryvky ze soudobých blogů a článků a o fotografický materiál. Pohled do pestré každodenní reality fungování Evropského parlamentu, střípky z jeho zákulisí, trefné glosování dění, průhledy do dilemat, kterým je evropský politik ve svém rozhodování vystaven, ale i do osobního života – to všechno činí tento text autentickým, otevřeným a přitom čtivým a vtipným. Hudbymilovného čtenáře možná překvapí, že tento celoevropsky uznávaný český politik je zapáleným muzikantem a mimo jiné i tvůrcem největší sbírky českých a moravských koled.

Kémek, ?titkos ügynökök, fegyvercsempészek és intrikusok hemzsegnek ebben a hollywoodi szuperfilmeket megszégyenítően izgalmas regényben, és űzik kockázatos, sokszor veszedelmes játékaikat az új világ hajnalán. A kába és talajvesztett Kelet-Európában járunk a nyolcvanas évek fordulóján. Mindenki gyanús, mindenki mindenkiről jelent, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti a rendszerváltás ürügyén. Ezt teszi Szmirnov tábornok is, akit egy urali hadiipari centrum parancsnokává neveznek ki. Volt beosztottjának fia, Pável Mihejev pedig az ő ajánlására kerül a KGB drezdai kirendeltségére, ahol végigéli a német újraegyesítést és a körülötte dúló titkosszolgálati háborút. Közben megteszi azt is, amit egy hírszerzőnek nem szabad: viszonyba keveredik a vörösesszőke és csinos Corneliával, akiről nem is sejti, hogy egyszerre három hírszerző szolgálat ügynöke. A rendszerváltozás után mindketten Oroszországba kerülnek, ahol az emberi élet olcsóbb, mint valaha, a szovjet rendszer halódását kihasználó oligarchák cselszövései pedig már nemcsak az ország, hanem egész világ biztonságát veszélyeztetik. Ha csak mellékszereplőként is, megjelenik a regény Drezdában játszódó epizódjaiban Vologya Putyin, a KGB egyik ottani munkatársa, a későbbi orosz elnök is, annak bizonyságaként, hogy a nagy kelet-európai földindulás politikai túlélőinek a legveszélyesebb szituációkban volt módjuk megtanulni, hogyan őrizzék meg hidegvérüket. Közben a német titkosszolgálat Waspe (Darázs) és Anker (Horgony) fedőnevű ügynökei utolsó nagy feladatukat hajtják végre Oroszországban. A cél az, hogy megakadályozzák három Uralból induló hatalmas fegyverszállítmány elrablását, s ezzel a Mihail Gorbacsov elleni puccsot is. Az pedig, hogy ki a Darázs, legyen meglepetés az olvasó számára, nem szólva Ankerről, akinek kilétét több száz oldalon át lesz módja találgatni. A szerző, aki A spanyol grófnőben már bemutatkozott a politikai kalandregény mestereként, megint nagy empátiával varázsolja elénk a közelmúlt történetének sorsfordító eseményeit.

Autor tejto knihy akademik Milan Čič na svojej neuveriteľne pestrej a právne i politicky inšpiratívnej ceste vyoral hlbokú brázdu vinúcu sa právnou vedou i slovenskou politikou. Milan Čič si hlboko uvedomuje hĺbkovú kontinuálnosť a historickú podmienenosť nášho národného pohybu, ktorý naopak vyústil do samostatnej štátnosti, čím sme sa z objektu medzinárodného práva stali jeho subjektom. V tejto súvislosti treba celkom prirodzene poznamenať, že práve autor tejto publikácie bol nezanedbateľným osnovateľom tohto právne i historicky neľahkého procesu i spolutvorcom najvýznamnejšieho dokumentu našej štátnosti – Ústavy Slovenskej republiky. Rozsah tém tejto publikácie má tendenciu vyžarovať do širšieho priestoru, než je naše ústavné právo a súčasná politika.

Ako naznačuje už názov, táto kniha je rozpravou o Marxovi, resp. o neomarxime, no zďaleka nielen o ňom. Názov monografie "Späť k Marxovi?" je skôr provokatívna otázka k dnešnej slovenskej spoločnosti vrátane vedeckej a filozofickej komunity.

Vpád ruských invazních vojsk na Ukrajinu šokoval celý svět. Kde leží společenské a historické příčiny tohoto konfliktu? Jak do událostí zapadá politická kariéra prezidentů Putina a Zelenského? A jak bude vypadat budoucnost Evropy? Na tyto otázky v rozhovorech s Petrem Horkým hledají odpovědi bývalý ministr zahraničí Cyril Svoboda, expertka na jadernou energii Dana Drábová, válečná novinářka Lenka Klicperová a řada dalších významných osobností.

Az ukrán válság nem Oroszország egyoldalú és váratlan akciójával kezdődött. Moszkva még csak nemzetközi joggal ellentétes illegitim követelésekkel sem állt elő. Az ukrán konfliktus úgy kezdődött, hogy az Egyesült Államok, a NATO és az EU közös erőfeszítéssel kísérletet tett Ukrajna kiszakítására Oroszországgal fenntartott természetes kapcsolatrendszeréből, amely történelmi alapokon és mélyen gyökerező közös kultúrán és valláson alapult. A Nyugat felelőtlen vakmerőséggel tett kísérletet arra, hogy Ukrajnát a saját érdekszférájába kényszerítse. Moszkva már a 2000-es évek elejétől kezdve világossá tette, hogy Ukrajna integrációját a NATO-ba nem tudja elfogadni, mert azok alapvetően sértik nemzetbiztonsági érdekeit. A washingtoni neokon döntéshozók ignorálták ezeket a figyelmeztetéseket, amelyek nem Oroszország terjeszkedési igényeit, hanem alapvető biztonsági érdekeit fejezték ki. Azok az amerikai diplomaták, akik végül az ukrajnai válságot kiváltó intézkedéseket meghozták, súlyos szakmai hibát követtek el, amikor nem mérték fel helyesen, mi lesz az általuk kiváltott konfliktus következménye. Ukrajna felfegyverzése, továbbá az ukrán haderő kiképzése és modernizálása nem lesz képes kikényszeríteni, hogy Oroszország mondjon le alapvető biztonsági érdekeiről. A modern fegyverek tömeges megjelentése Ukrajnában csak tovább élezi a konfliktust, és még több szenvedést okoz az ukrán népnek. Ukrajna életbevágóan fontos Oroszország szempontjából, ugyanez Washington és az EU vonatkozásában nem mondható el.

Je polovica deväťdesiatych rokov. Stredná Európa si zvyká na slobodu a mieri do EÚ a NATO, čerstvo nezávislé postsovietske krajiny sa snažia oslobodiť od vplyvu Kremľa a novú situáciu chce na svoje posilnenie využiť aj Čína ako najľudnatejšia krajina sveta. Rusku sa to nepáči, ale zmietané hospodárskym prepadom, všadeprítomnou korupciou a organizovaným zločinom je príliš slabé, aby s tým niečo robilo. A na to všetko sa prizerá nespochybniteľný svetový hegemón, prvá a posledná skutočne globálna a neohrozená superveľmoc – Spojené štáty. Ako využijú svoje jedinečné postavenie? Je v ich záujme podporiť integráciu strednej Európy do EÚ? Do akej miery je vhodné podporovať Moskvu ohrozujúce ambície Pekingu, tak aby neohrozila Washington? A je možné pomôcť Rusku, aby sa stalo súčasťou západného sveta? Brzezinského Veľká šachovnica je žánrovou klasikou, historickým exkurzom, učebnicou geopolitiky aj napínavým románom, v ktorom sme tiež zohrali svoju rolu.

Publikace Prezident republiky se zabývá prezidentem republiky jako vrcholným státním orgánem z právního pohledu. Jde o první monografii o našem prezidentu republiky po knize Československý prezident republiky z roku 1934. Kniha se zabývá tímto úřadem uceleně od volby prezidenta přes slib, zabezpečení výkonu funkce, sídlo a vlajku, až po jeho odpovědnost, kontrasignaci a zastupování. Podstatu knihy tvoří část věnovaná pravomocem a právům prezidenta. Zde jsou uváděny i případy, které vyvolaly pr ávní či politické diskuze, jako je spor o ratifikaci mezinárodních smluv, jmenování soudců, součinnosti s vládou atd. Zmíněny jsou i příklady obdobných problémů v naši historii (odmítnutí jmenování kandidáta na post ministra zahraničí navrženého před sedou vlády prezidentem E. Benešem) i v zahraničí (odmítnutí premiérových návrhů ze strany slovenského a německého prezidenta). Kniha vyjadřuje stanovisko, že prezident České republiky je významný státní i politických činitel a ne pouhý notář. Postav ení prezidenta ve vztahu k vládě je určováno i politicky, nejen právně. Má-li vláda slabou parlamentní podporu, vzrůstá vliv prezidenta. Je-li vláda silná, má to vliv i na faktické postavení prezidenta republiky. Významné je i to, že u nás byly prezi denty významné politické osobnosti.