Volební kultura metropolitních měst je tématem, v němž se protínají odborné zájmy a metodologické přístupy politologie, historických a dalších společenských věd. Proto i tato kniha představuje Prahu a pražské volební arény jako heterogenní prostor, v němž se podle historiků a politologů střetávaly různé názorové směry a ideologie a volební klání se odehrávala nejen v radničních zdech, ale i ve veřejném prostoru, na univerzitách nebo na půdě akciových společností. Chronologicky je publikace ukotvena v letech 18481945 a na dějinnou scénu vedle známých jmen politiků uvádí i zapomenuté či přehlížené aktéry pražských volebních zápasů, ať již individuální, nebo institucionální.

Kniha přináší z větší části doposud nezpracovaný pohled na českou antisystémovou krajní pravici v jejím více než stoletém vývoji. První část sleduje odmítavou reakci českého radikálního konzervativismu, fašismu i nacionálního socialismu k demokratické modernizaci české společnosti v meziválečném období a následný politický debakl těchto proudů po Mnichovu 1938 a za druhé světové války. Druhá část vymezuje směry, aktivity a příběhy čelných politiků současné české krajní pravice. Ukazuje na kontinuitu české krajní pravice s minulostí a zároveň dokládá její diskontinuitu na schopnosti přizpůsobit antisystémové a rasové koncepce podmínkám a konfliktům globalizované liberální demokracie 21. století. Stále razantněji se projevuje odklon od někdejší svárlivé nacionální uzavřenosti k nadnárodní krajně pravicové solidaritě a spolupráci v duchu tzv. bílého evropanství. Publikace je určena nejen odborníkům z různých vědních oborů a profesí (soudobé dějiny, moderní politické vědy, bezpečnostní oblast), ale i učitelům a studentům, kteří pociťují v dané problematice deficit adekvátní odborné literatury. Konečně, mnoho podnětného může přinést i pracovníkům státních institucí a veřejné správy, politikům, novinářům a všem zájemcům o konkrétní a živé problémy demokracie, autoritářských a totalitních systémů.

For the past forty years, Noam Chomsky's writings on politics and language have established him as a preeminent public intellectual and as one of the most original and wide-ranging political and social critics of our time. Among the seminal figures in linguistic theory over the past century, since the 1960s Chomsky has also secured a place as perhaps the leading dissident voice in the United States. Chomsky's many bestselling works - including "Manufacturing Consent", "Hegemony or Survival", "Understanding Power", and "Failed States" - have served as essential touchstones for dissidents, activists, scholars, and concerned citizens on subjects ranging from the media to human rights to intellectual freedom.In particular, Chomsky's scathing critiques of the U.S. wars in Vietnam, Central America, and the Middle East have furnished a widely accepted intellectual inspiration for antiwar movements over nearly four decades. "The Essential Chomsky" assembles the core of his most important writings, including excerpts from his most influential texts over the past forty years. Here is an unprecedented, comprehensive overview of Chomsky's thought.

Ben Shapiro v knize Jak zachránit západní civilizaci míří z pohledu dnešní krize Západu ke kořenům evropské kultury, na něž současná převažující ma-terialistická a hédonistická kultura zapomněla. Vysvětluje, že bez dědictví Athén a Jeruzaléma je ohrožena nejen svoboda a řád, soudržnost demo-kratické společnosti, ale i dnešní, nikdy v minulosti nevídaný blahobyt. Dramaticky popisuje 3 000 let evropských dějin, jež spojily zdánlivě neslučitelné: židovsko-křesťanskou existenciální víru s řeckou filosofií. V symbióze této víry a rozumu vyrostla nejúspěšnější civilizace, která dala světu vědu a techniku, dramatické umění a představu osobní svobody, lidské důstojnosti i občanských práv. Autor hájí řecký přirozený zákon telos, který z konečného účelu lidské přirozenosti vyvozuje, že člověk má pěstováním ctností směřovat k naplnění smyslu svého života, tedy k moudrosti a vznešenosti. Bez vyššího smyslu života se Západ zhroutí do chaosu iracionálních svárů, jak to vidíme dnes, kdy věcnou diskusi nahrazují vášně, subjektivita, etnická nebo menšinová identita a podobně. Paradoxně totiž i sám rozum závisí na víře – víře v racionální, poznatelný a objektivní svět, v němž rozpoznává Stvořitele.

Kompletní vydání základního díla křesťanského germanisty, teatrologa, filozofa a básníka žijícího od roku 1968 v exilu ve Spojených státech, jednoho z nejvýznamnějších českých konzervativních myslitelů a kritiků moderny, který se může zařadit po bok E. Voegelinovi, H. Arendtové a R. Aronovi. Text knihy je prezentací rukopisu, který ve dvou svazcích (Kritika totalitarismu a Česká existence) obsahuje Preisnerova pozůstalost. Vydání doplňuje a zpřesňuje všechna předchozí vydání (KA Řím a Rozmluvy), přináší řadu důležitých fragmentů a aktualizuje dílo této výjimečné osobnosti. Knihu připravil k vydání Jiří Hanuš, který je také autorem obsáhlého doslovu, jež rozkrývá Preisnerovu metodu práce i jeho základní filozofická východiska (kritika gnóze, moderní gnozeologie a myšlení G. F. Hegela a K. Marxe). Dílo je opatřeno jmenným rejstříkem.

A 2010 előtti húsz év folyamatai fölhívták a figyelmet arra, hogy a gazdaság- és társadalompolitika nem csupán intellektuális kérdés. Világossá vált, hogy a jó politikához nem csak gondolat kell, hanem egyidőben stabilitás, erő, döntés- és cselekvőképesség is. A 2010-es kormányváltás után meginduló válságkezelés célja nem az volt, hogy az ország visszatérjen a válság előtti időkhöz, hanem hogy új alapokra építve, új dolgokat lehessen bevezetni: új alkotmányt, új törvénykönyveket, új monetáris politikát, új adórendszert, új családtámogatást. A gazdaságpolitikai kormányzás középpontjában a társadalom egészét átfogó társadalompolitikai célok, nemzeti érdekek, nemzeti célok képviselete állt. A feladat sikeres megoldásához szükséges volt a célhoz adekvát gondolat, és megvalósításához az igazunk biztos tudatából táplálkozó, kitartó erő. A gondolat és az erő együttes megléte lett a siker titka! Ez a cselekvő állam orbáni modellje.

Václav Makrlík se ve své knize Češi a Evropa pokusil publicistickou formou vyložit české politické dějiny z hlediska začleňování našeho národa do dobových evropských struktur. Ukazuje, jak nacionalistická a později komunistická historiografi e tyto kroky bu. ignorovala a nebo desinterpretovala ve smyslu národnostní či třídní nenávisti. Překonáme-li tato nepochopení, jeví se dnešní začleňování České Republiky do Evropské Unie jako logické pokračování v díle předků, od Přemyslovců až po Masaryka, kteří byli nuceni řešit podobné problémy, s nimiž se potýkáme dodnes. V této souvislosti se vynořuje zajímavá otázka, na kterou není snadné ani nutné podat defi nitivní odpově., totiž zda v české politice vůči Evropě můžeme odhalit nějaký „genetický kód“, nějaké stereotypy, které nás vedou či svádějí na této cestě. Autor na to odpovídá nakonec úvahou o idejích integrace, humanity a víry, které jakoby tvořily směrnice našeho národního usilování.

Do rukou čtenáře předáváme knihu Nadačního fondu proti korupci. Zvolené téma je mimořádně aktuální, neboť rozpínavost oligarchů v současné době zatlačuje do pozadí pilíře právního státu. V této publikaci se NFPK snaží na historickém vývoji a dalších souvislostech popsat nástup vlády oligarchů, znaky tohoto, od demokracie silně vychýleného systému vládnutí, jeho silné stránky, ale i návod k jeho poražení. Snaží se čtenáře upozornit na to, že Andrej Babiš není jediným, kdo má silné slovo na současné dění, a že jeho pád, k němuž dříve nebo později dojde, nemusí být koncem vlády oligarchů. Může být jen očekávaným přeskupením sil mezi lidmi, kteří si moc v této zemi přisvojují. Vždyť vláda vybrané skupiny bohatých jedinců, movitých rodin nebo jinak definovaných partiček mocných není ve východní části Evropy v současnosti ničím ojedinělým. Stín ruského systému vládnutí, kde skupina prokremelských oligarchů ovládá prakticky vše, nad naší malou zemí visí. A nevrátíme-li se k původním revolučním a postrevolučním idejím, jejichž nositelem byl zesnulý prezident Václav Havel, můžeme upadnout do beznaděje rozdělené moci, kde budeme hlasovat pro jeden z politických subjektů ve vlastnictví různých oligarchů. Výsledek svobodných voleb pak bude znamenat toliko úvodní rozdání karet mezi lidmi, majícími vložené prostředky do politických subjektů a médií, jež veřejným děním manipulují. Autor publikace několik let pracoval v bezprostřední blízkosti vládnoucího oligarchy, proto jsou obecně známá fakta doplňována příklady chování Andreje Babiše.

Redaktorka Denníka N Veronika Prušová podrobne mapuje život a kariéru dvojnásobného šéfa Najvyššieho súdu, ministra spravodlivosti a prezidentského kandidáta Štefana Harabina. Text sprevádzajú komentáre Mariána Leška. Kniha umožní čitateľovi pochopiť, čo Harabin znamenal pre slovenskú justíciu, ale aj to, čo možno čakať od jeho budúceho pôsobenia v politike.

Ez a könyv a forradalmakról szól. De nem az erőszakos fajtájúakról, azok többnyire ártatlan emberek halálával végződnek. Az itt bemutatott mozgalmakat hétköznapi emberek indították, akik úgy gondolták, hogy összefogva és kreatívan gondolkodva megbuktathatják diktátorukat vagy megszüntethetik a jogtalanságokat. Történetükből kiderül, hogy milyen kulcsfontosságú tényezők tesznek egy mozgalmat képessé a társadalom megváltoztatására. A könyv második része gyakorlati tanácsokat tartalmaz, amelyek segítségével az erőszakmentes módszerek eredményesen alkalmazhatók. Remélem, a megismert példák mindenkit arra ösztönöznek majd, hogy próbáljon változtatni azon, amivel elégedetlen. Meg akarom győzni Önöket, hogy bár a hatalmon lévők, a pöffeszkedők és kiszolgálóik sokasága legyőzhetetlennek látszik, de uralmuk megdöntéséhez nem kell más, mint lelkesedés.

VÁCLAV KLAUS a cseh politika utolsó negyedszázadának egyik kulcsfontosságú alakja. Klaus pénzügyminiszterből lett kormányfő, később a képviselőház elnöke, végül pedig köztársasági elnök. A nevéhez kapcsolódnak Csehország jelenkori történelmének legjelentősebb eseményei, mint például Csehszlovákia gazdasági és társadalmi átalakulása, csakúgy, mint az ország későbbi különválása. Az eredetileg az akadémiai szférából érkező, közgazdász végzettségű politikus több tucat könyv, cikk és tudományos szöveg szerzője, mindig határozott és egyértelmű álláspontjával pedig évek óta meghatározó szerepet tölt be a nyilvános vitákban. Ma a róla elnevezett intézet munkatársa. JIRÍ WEIGL, közgazdász és arabista, Václav Klaus egyik legközelebbi munkatársa. Az 1990-es évek eleje óta kulcsfontosságú tanácsadója a pénzügyminisztériumnak, a kormányfői hivatalnak és a parlamentnek. Tíz évig a köztársasági elnök hivatalát vezette.

Ekonomický a politický konflikt v nadnárodnom svete Globalizácia ako proces, ktorý nás obklopuje, pohlcuje celú spoločnosť, ba celý svet, a strháva ako vír štát za štátom, je ústrednou témou knihy J. Harrisa (profesora dejín na DeVry university, Chicago, USA, zakladajúceho člena a organizačného tajomníka Severoatlantickej asociácie globálnych štúdií a člena Medzinárodného výkonného výboru asociácií globálnych štúdií UK). Autor sa pokúša skúmať tento proces z hľadiska dialektiky. Známe pravidlá tohto filozofického smeru pritom v novej dobe nachádzajú moderné aplikácie. Kniha sa v prvej časti venuje nástrojom globalizácie, pričom autor považuje za jej hybnú silu nové technológie, ktoré presahujú hranice. V druhej časti J. Harris rozoberá proces, keď nadnárodný charakter začína nadobúdať aj kapitalistická trieda. Ďalšiu kapitolu autor venuje vplyvu globalizácie na národné štáty. Odmieta názor, že ide o zámerný proces. Prikláňa sa k téze, že globalizácie je dôsledkom reorganizácie výroby, teda že stojí mimo snáh budovať nový svetový poriadok, ale vyplýva z dialektických ekonomicko-výrobných procesov. V záverečnej časti predstavuje dialektický vývoj na vzostupe alternatívnych politických a ekonomických hnutí. Za novú črtu globalizácie považuje nastoľovanie autonómie zdola.

Sborník textů s názvem „Vzestup a pád české pravice: 25 let ODS“, vzniknul jednak jako výběr z významných historických, dnes už možná bohužel pozapomenutých, dokumentů, textů a projevů spojených s nejdůležitějšími okamžiky vzniku i existence české občanské pravice, jednak z názorů účastníků Konference Institutu Václava Klause na toto téma, která se konala 25. dubna 2016. Do sborníku přispěli Václav Klaus, Miroslav Macek, Ivo Strejček, Boris Šťastný a Jan Skopeček. Další z publikací Institutu Václava Klause by se tak mohla stát v době, kdy se občanská konzervativní pravice v České republice nachází v hluboké defenzívě, tápe a rozpačitě hledá svoji tvář, dílčím příspěvkem k diskusi jak a kam by česká pravice mohla a měla směřovat, aby opět zaujala důstojnou pozici v domácím politickém systému, která jí náleží, či inspirativním nebo polemickým čtením pro každého, koho zajímá česká politika.

2014 szeptemberében jelent meg Udo Ulfkotte a németországi és nemzetközi média visszásságait leleplező dokumentumkötete, Gekaufte Journalisten (Megvásárolt újságírók) címmel. A könyv több mint 2 millió példányban kelt el, és heteken át első helyen ál lt többek között a Spiegel és az amazon.de bestseller listáján. Udo Ulfkotte 1960-ban született, huszonöt éve foglalkozik újságírással, ebből tizenhetet a Frankfurter Allgemeine Zeitungnál (FAZ) töltött. Mintegy 3400 cikket írt a vezető német konze rvatív napilapnak, amelynek többek között a külpolitikai szerkesztője, illetve haditudósítója is volt. Eredetileg jogot tanult Freiburgban és Londonban, majd később Helmut Kohl kancellársága idején a német kormány politikai tanácsadója volt. Hírszerz ési specialista, az Egyesült Államok Marshall-alalpítványának tagja, dolgozott a Konrad Adenauer Alapítvány tervezőbizottságában és a Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémia szóvívőjeként is.

O vlivu politické komunikace na volební chování, popřípadě voličské preference, toho stále víme velmi málo. Autorka se pokouší zaplnit mezeru v této oblasti a přináší více porozumění pro fungování politické komunikace v českých volbách. Kniha se soustředí zejména na působení negativní reklamy, jež byla jedním z komunikačních formátů, který k nám byl importován z amerického prostředí a znamenal počátek procesu amerikanizace volebních kampaní, tzn. jejich modernizace a profesionalizace. V knize lze najít odpovědi na otázky: Jak funguje politická komunikace v České republice a čím se odlišuje od komunikačních systémů tradičních západních demokracií? Dokáže zákonná regulace usměrňovat podobu volebních kampaní? Jak u nás politické strany využívají negativní reklamu? Může negativní reklama ovlivňovat volební účast, zapojení občanů do politiky apod.? Snahou autorky je přitom nepopisovat vybrané téma izolovaně, ale zabývat se jím v širším systémovém a politicko-společenském kontextu.

Prof. Lubomír Mlčoch je ekonom, přednáší na Univerzitě Karlově na Fakultě sociálních věd, kde byl dvě volební období děkanem. Je katolíkem vyznávajícím dobrovolnou skromnost, spoluautorem práce Pokoj a dobro, která byla počátkem devadesátých let minulého století jedním z plodů desetiletého období obnovy církve. Profesor Mlčoch je generačně spojen s Václavem Klausem a Milošem Zemanem, se kterými se profesně setkával v osmdesátých letech před revolucí. V druhém volebním období prezidenta Havla byl zván na Hrad jako externí poradce pro ekonomické otázky. Knižní rozhovor se zabývá jak životem prof. Lubomíra Mlčocha, tak i jeho pohledem na aktuální společenské a ekonomické otázky s přesahem k tématům křesťanské víry. Text je členěn do kapitol inspirovaných knihou Kazatel

A fascinating journey through Europe’s old towns, exploring why we treasure them—but also what they hide about a continent’s fraught history Historic quarters in cities and towns across the middle of Europe were devastated during the Second World War—some, like those of Warsaw and Frankfurt, had to be rebuilt almost completely. They are now centers of peace and civility that attract millions of tourists, but the stories they tell about places, peoples, and nations are selective. They are never the whole story. These old towns and their turbulent histories have been key sites in Europe’s ongoing theater of politics and war. Exploring seven old towns, from Frankfurt and Prague to Vilnius in Lithuania, the acclaimed writer Marek Kohn examines how they have been used since the Second World War to conceal political tensions and reinforce certain versions of history. Uncovering hidden stories behind these old and old-seeming façades, Kohn offers us a new understanding of the politics of European history-making—showing how our visits to old towns could promote belonging over exclusion, and empathy over indifference.

"Dési János, a Népszava és a Klubrádió munkatársa lexikonná varázsolta össze a magyar közélet 48 prominens alakjának pályaképét - jobbról is meg balról is. E varázslásban Pápai Gábor volt a segítőtársa: a szereplőkről készített egy-egy csinos karikatúrát. P. S. Ezúton hívnánk fel a nagyérdemű figyelmét, hogy tudomásunk van arról, hogy a könyv szereplőin kívül mások is részt vesznek a magyar közéletben..." (a Kiadó) A(z) A magyar szürke 48 árnyalata (Könyv) szerzője Dési János.

Kibertámadás – egyre többször hallani, de kevesen tudják, mit is jelent valójában. A legtöbb esetben anyagi haszonszerzés hajtja az elkövetőket, amivel leggyakrabban találkozunk tehát, az a kiberbűnözés. Gyakran hallani viszont az információszerzési célú támadásokról, a kiberkémkedésről is. Ha ezt állami szereplő hajtja végre, a cselekmény nemzetközi jogi megítélése szürke zónába tartozik, máskor valamilyen katonai szervezethez kötődik. Ritkán, de ugyancsak találkozhatunk hacktivista és kiberterrorista cselekedetekkel, amikor a csoport célja valamilyen politikai ideológia terjesztése, esetleg ezen ideológiának a támogatására valamilyen kiberfizikai rendszeren keresztül pusztítás végrehajtása. Végül idetartoznak a tisztán katonai műveletek, azaz a kiberhadviselés, amely egyre gyakrabban része, támogatója a hagyományos, kinetikus műveleteknek. Összességében viszont az államok katonai műveleteikhez mind a négy motivációt előszeretettel használják fel. Könyvünk célja, hogy a téma elismert magyar szakértőivel áttekintsük a kiberhadviselés ismert történetét, és a nyilvánosság számára is megismerhető, mérvadó források segítségével, kritikus elemzéssel bemutassuk az államok által használt kiberműveleti eszköztárat.

Rosa Luxemburg egyszerre védelmezte a mozgalom elméletét a torzításoktól, és fáradozott azon, hogy megtalálja az elmélet valódi alkalmazási módjait. Jelen írását is a cselekvés vezérli. A tömegsztrájknak merőben új szerepet tulajdonít, amely nem a parlamenti küzdelmek ellentéte, hanem a politikai jogokért folyó harc egyik fontos fegyvere. A tömegek spontán mozgalma, a parlamenti munka és a szakszervezetek együtt részei a politikai harc egészének, együtt fejtenek ki hatást. A kiéleződött osztályellentétek korszakában a tömegsztrájk az egyik legfontosabb tényező a változások eléréséhez – nincs gazdasági és politikai osztályharc külön-külön, csak egy osztályharc létezik. Csordás Gábor új fordítását Lukács György előszava, valamint a jelen kihívásaira reflektáló utószó kíséri.

Korunk legnagyobb horderejű kérdése már nem az, mikor talál kihívóra az Amerikai Egyesült Államok, hiszen Kína mindenki számára jól láthatóan felnőtt e szerephez. Sokkal inkább az, miként alakul a két óriás versengése.A II. világháború óta Amerika által megszabott nemzetközi rend szabályai megváltozni látszanak, de korántsem elkerülhetetlen, hogy Kína az USA fölé kerekedjen. Utóbbi nukleáris szuperhatalomként még mindig dominál, és bár vezető szerepét, az általa terjesztett „liberális világrend” megkérdőjelezhetetlenségét egyre többen vonják kétségbe, még mindig Amerikáé a legnagyobb innovációs és „puha” hatalom. Jóval több szövetségessel, a nemzetközi nagyhatalmi játékban pedig komoly tapasztalattal rendelkezik.Könyvünk célja, hogy a két óriás versengésébe betekintsünk. Milyen mozgatórugók miatt csaphat át a vetélkedés Kína és az Egyesült Államok közötti küzdelembe? Mi befolyásolhatja egy ilyen verseny kimenetelét? Komplex kérdésekre komplex válaszokat adhatunk csak. A nagyhatalmi ütközőpályákat meghatározó szempontrendszereket elemezve igyekszünk olyan következtetéseket levonni, amelyek segítséget nyújtanak a magyar külpolitikai mozgástér megértésében is.

V druhé polovině 40. let minulého století prošla americká zahraniční politika dramatickou proměnou. Pod vlivem akcelerujícího konfliktu studené války opustila své více než stoleté základy, izolacionismus a Monroevou doktrínu, a přistoupila na novou roli ve světové politice. Uzavřela tak proces započatý na přelomu století a spjatý se jménem Theodora Roosevelta. Spojené státy v prvních poválečných letech spojily svou bezpečnost a prosperitu s východním břehem severního Atlantiku; Západní Evropa, vzmáhající se z kataklyzmatu 2. světové války, měla v následujících desetiletích sehrát roli klíčového spojence USA. Tato kniha pojednává o klíčovém období let 1945?-?1947, kdy administrativa Spojených států začínala chápat nebezpečí hrozící svobodnému světu od válečného spojence, stalinského SSSR. Pokouší se ukázat rozhodování o hospodářské pomoci Evropě jako krok vynucený jednak sovětskou politikou, jednak domácími ekonomickými problémy.

Lebilincselő, személyes vallomás a történelemformáló pillanatokról – az elnöktől, aki arra inspirált, hogy higgyünk a demokrácia erejében Barack Obama izgalmas, várva várt elnöki memoárjának első kötetében elmeséli valószínűtlen útjának történetét, amely során az identitását kereső ifjúból a szabad világ vezetőjévé vált. Politikai tanulmányait és történelmi jelentőségű elnöksége első ciklusának ikonikus pillanatait – a drámai átalakulás és zűrzavar időszakát – bemutató könyvében megdöbbentően személyes részletekbe enged betekintést. Végigkalauzol a lenyűgöző pályán, amelyet a korai politikai törekvéseitől kezdve a választók aktivizálásának köszönhető, döntő jelentőségű iowai jelölőgyűlésen aratott győzelemig bejárt, majd a 2008. november 4-ei vízválasztó éjszakáig, amikor az Amerikai Egyesült Államok 44. elnökévé választották, és ezzel ő lett az első afroamerikai, aki az ország legmagasabb hivatalát betölthette. Páratlan őszinteséggel írja le az elnöki hatalomban rejlő bámulatos lehetőségeket és azok korlátait. Az Ovális Irodába és a Fehér Ház Válságtermébe valamint Moszkvába, Kairóba, Pekingbe és számos más helyszínre invitál, és egyedülálló betekintést nyújt az Egyesült Államok belpolitikájának és nemzetközi diplomáciájának dinamikájába is. Bizalmasan elmeséli, hogy mi járt a fejében, amikor kialakította a kabinetjét, a gazdasági világválságot kezelte, Vlagyimir Putyin befolyásának mértékét próbálta felmérni, vagy amikor leküzdhetetlennek látszó akadályokat elhárítva keresztülvitte az egészségügyi ellátás kiterjesztésére vonatkozó törvényét. Ahogy beszámol arról is, milyen szempontok vezették, amikor összeütközésbe került a tábornokaival az afganisztáni stratégia miatt, a Wall Street megreformálására tett lépéseket, a Deepwater Horizon katasztrófája utáni eseményekre reagált, és az Oszáma bin Láden halálához vezető Neptun Szigonya akciót jóváhagyta.   Az Egy ígéret földje hihetetlenül bensőséges és hiteles önelemzés – történet egy emberről, aki szerepet vállalt a történelem alakításában, egy közösségszervezőről, akinek a világpolitika porondjára kilépve kellett próbára tennie a hitét. Obama őszintén vall arról, milyen hajmeresztő mutatványt jelentett feketeként elindulni az amerikai elnökválasztáson, viselni a &bd

A tájékozott politikusok, közéleti személyiségek és társadalomtudósok által is tényként kezelt nagy összeesküvés létezése kötelességünkké teszi a rendszerben, a társadalomban, a civilizáció egészében való gondolkodást. A XXI. század sorsa már nemcsak egyes emberektől és embercsoportoktól függ, hanem azoktól a rendszerektől is, amelyek meghúzták a cselekvés koordinátáit nem csak nemzetállamok, de az egész világ vonatkozásában. A rendszerhez kötődő társadalmi igazságtalanságok egyes emberek vagy embercsoportok elleni küzdelemmel nem változtathatóak meg. A pénzuralmi világrend egészét kell gyökeresen átalakítani ahhoz, hogy ennek a rendszernek a létrehozói és haszonélvezői ne fejezhessék be sikeresen a nagy összeesküvést, az egy központból irányított pénzhatalmi világrendszer bebetonozását, visszafordíthatatlanná tételét.  A pénzuralmi világrendben a pénzrendszernek rendelődik alá minden emberi tevékenység. Ez a rendszer az emberiség közös alkotása, de létrehozásában és a világra kényszerítésében meghatározó szerepe volt és van a szupergazdag bankárdinasztiáknak, akik ennek a rendszernek a legfőbb haszonélvezői. Ahol ez a pénzrendszer működik, ott ebben a kultúrában kifejlődött egydimenziós értékrendszer a meghatározó. A pénzrendszer veszi át a kalmár szellemiség és értékrend közvetítését a társadalmi lét minden szférájában. Kikényszeríti, hogy mindenki ennek a pénzben és kamatban gondolkodó értékrendnek megfelelően éljen és cselekedjen. Ma ez a pénzrendszer a szemitizmus legfőbb megtestesítője. A pénzuralmi világrendben élni kénytelen társadalmakban ez az értékrend – mint kikerülhetetlen szabályozó erő – zsidó embertársaink fizikai jelenléte nélkül is jelen lehet.

S odstupem dvou desetiletí od rozpadu Sovětského svazu přichází na knižní trh původní česká monografie přibližující významnou, leč doposud málo probádanou kapitolu dějin mezinárodních vztahů. Práce z pera experta na politický a bezpečnostní vývoj zemí bývalého Sovětského svazu rekonstruuje nejdůležitější momenty jaderného odzbrojení tří postsovětských republik. Brilantně, strchujícím způsobem napsaná, fundovaná studie poodhaluje pozadí rozhodovacího procesu na straně nezávislé Ukrajiny, Běloruska a Kazachstánu ve vztahu k jaderným zbraním, které zdědily. Podává odpověď na otázku, jaké motivy a faktory stály za rozhodnutím těchto tří nově nezávislých států zavrhnout ohromný arzenál jaderných zbraní a nastoupit cestu úplného jaderného odzbrojení.

Publikace formou map, grafů, tabulek a textu seznamuje čtenáře s průběhem voleb v USA za posledních více než sto let. Ve své úvodní části vysvětluje postavení amerického prezidenta a principy prezidentských voleb, včetně jejich historického vývoje, závěrečná část je věnována shrnujícímu pohledu na prezidentské volby. Formou medailonků charakterizuje jednotlivé prezidenty USA a hlavní události jejich funkčního období.

Vysvětlujeme-li své politické názory, nakonec se vždy dobereme ke slovu nebo představě, za nimiž nezbývá než mlčet. Tyto „poslední věci“ zakládají náš veřejný prostor a kniha Jana Jüptnera v nich spatřuje civilní náboženství: české, evropské nebo západní. Autor mapuje civilně náboženské úvahy vedoucí od antiky až k systémové teorii 20. století (Varro, Vico, Rousseau, Bellah, Luhmann). Civilní náboženství vzniká z jeho pohledu tehdy, když si společnost promítá do své rozlehlé reality to, co pokládá za skutečně podstatné, aby si od ní nechala vyprávět o tom, jak začala, jak skončí a jaký má smysl. Kniha šetří krizový diskurz v USA po 11. září, v české kapitole pak bilancuje tzv. českou otázku a předkládá původní studie o kázáních J. S. Trojana a „pravdě a lásce“ v médiích.

A ?„kolléga és nagy rivális” Henry Kissinger munkásságáról könyvtárnyi irodalom jelent meg, de semmi sem indokolja, hogy mellőzzünk egy olyan életutat – Zbigniew Brzezinskiét – amely van annyira izgalmas, eredeti és hatékony, mint Kissingeré.Charles Gati könyve egymásra szervesen épülő négy részből áll.Az elsőben a tanulmányok azonosítják Brzezinski mára már állandósult helyét abban a befolyásos politikai és értelmiségi közegben, amelynek rálátása van az Egyesült Államok nagypolitikai döntéseire: itt születnek meg azok a koncepciók, amelyekre a döntések meghozatalakor a politikai szféra gyakran támaszkodik.A második rész tanulmányai történeti szempontból elemzik és értékelik a Nemzetbiztonsági Tanácsban eltöltött éveket.A harmadik az ezt követő időszakot mutatja be, amikor Brzezinski nem látványos, mégis a szó szoros értelmében sorsdöntő missziókat vállalt. Teljesen újszerűen, eddig ismeretlen tényeket felsorakoztatva mutatja be például II. János Pál pápa és Brzezinski „konspirációit”, melyek mintegy felgyorsították a lengyel rendszerváltást.Az utolsó fejezet egyfajta személyes számadás a professzorról, az amerikai értelmiségiről és a lengyel hazafiról.A bevezetőt Charles Gati írta, ő maga válogatta a tanulmányokat, és ő kérte fel a szerzőket, akik között olyan, világszerte jól ismert személységek vannak, mint Francis Fukuyama filozófus, Adam Garfinkle, a The American Interest alapító főszerkesztője, vagy David J. Rothkopf, a Foreign Policy folyóirat igazgatója. Az előszót Jimmy Carter jegyzi, akinek az elnöksége idején Brzezinski nemzetbiztonsági tanácsadóként élete legmagasabb közéleti pozícióját töltötte be.(Ara-Kovács Attila)

Kniha se snaží o poznání podstaty politické moci a způsobů jejího fungování. Dívá se na ně nejen z hlediska vývoje, ale i náhledu názorů, které se objevují u člověka. Z různých úhlů si klade otázku, co se ve společnosti skutečně děje, jak to vnímáme a jak se to odráží v našem myšlení. Jedná se nejen o vzpomínky na některé činy, které provázely život, ale i motivy, které k nim vedly. Tedy pohled daný charakterem člověka a dobou, ve které žil. Subjektivní uchopení toho, co je vydáváno za skutečnost, se snaží porovnávat s vytvářeným obrazem o ní a s faktickým stavem. Do jaké míry nebo v čem se to daří, ať posoudí uživatel této publikace. Jejím cílem není něco tvrdit, ale přemýšlet o problému. Závěry mohou být sice různé (i opačné), ale neměly by svazovat aktivitu člověka a kultivaci jeho humanizmu.

Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn katolikus politikai gondolkodó az Osztrák–Magyar Monarchiában, I. Ferenc József császár és király alattvalójaként látta meg a napvilágot 1909-ben. Egészen 1999-ben bekövetkezett haláláig hű próbált maradni az egykori kettős monarchiát jellemző eszmékhez: a régi vágású klasszikus liberalizmushoz, a királyság intézményéhez.Egy 1943-as írásában így foglalta össze politikai krédóját:„Nem habozok magamat reakciósnak nevezni. Nagyon is büszke vagyok erre a tényre. Nem látok több erényt az ismeretlen jövő iránti vágyakozásban, mint az ismert és kipróbált értékekre való nosztalgikus visszatekintésben. […] Mint reakciós, elvetem és opponálom annak a korszaknak a szellemét és irányulásait, amelyben élni vagyok kénytelen, és azt a szellemet szeretném magamban helyreállítani, amely legtökéletesebb kifejeződését a régmúlt korokban nyerte el…”