Róheim Géza (Budapest, 1891. szeptember 12. – New York, 1953. június 7.) magyar néprajzkutató, az etnológia pszichoanalitikai irányzatának világhírű tudósa. A „Magyar néphit és népszokások” című munkájának előszavában az alábbiakat írja: Ez a kis könyv arra törekszik, hogy a magyar néphit és népszokások terén való tájékozódást a tudományban előkészítése és annak eddigi eredményeit a közönség számára hozzáférhetővé tegye… Természetesen az ethnológiai célkitűzés mellett foglalkoztam az előforduló szokások pszichológiájával is és éppígy magától értetődik, hogy itt, mint már vagy tíz éve, minden munkámban egyedül a pszichoanalizis módszerét találtam célhoz vezetőnek. Gyerekkoromban arról ábrándoztam, hogy egykor majd én írom meg az új » Ipolyi-t «. Ez nem az a könyv, amelyet elképzeltem, de mégis úgy érzem, hogy szerény lépés a cél felé. És így Ipolyi Arnold jeligéjével bocsátom én is szárnyra munkámat. „Lépjetek be, itt is megtaláljátok az örök emberit.”

Quassim Cassam je profesorem filosofie na University of Warwick; předtím učil v Cambridge, na University College London, a téměř dvacet let v Oxfordu. Původně se věnoval tématům z metafyziky, filosofie mysli a epistemologie. Ve své prvotině Self and World (1997) dokazoval, že vědomí sebe sama coby tělesa ve světě jiných těles je nutnou součástí zkušenosti já jakožto subjektu. V monografii Self-Knowledge for Humans (2014) ukázal, že tradiční modely sebevědomí neberou v úvahu iracionální postoje, jimž lidé podléhají. Společně s Johnem Campbellem napsali knihu Berkeley's Puzzle. What Does Experience Teach Us? (2014), v níž každý z nich hájí odlišnou teorii smyslové zkušenosti: Campbell "relacionismus", tedy tezi, že zkušenost je vztah mezi subjektem a objektem, nezávislým na mysli, zatímco Cassam "reprezentacionalismus", tedy názor, že smyslová zkušenost reprezentuje své předměty jako nezávislé na mysli. Nověji se Cassam zabývá aplikovanou epistemologií, zvláště epistemickými neřestmi, postpravdou a konspiračními teoriemi. Ve Vices of the Mind. From the Intellectual to the Political (2019) vysvětluje a klasifikuje epistemické neřesti, jako jsou úzkoprsost, intelektuální arogance, zbožná přání a předsudky, čili povahové rysy a postoje, které brání poznávání a škodící mu.V Konspiračních teoriích (Conspiracy Theories, 2019) rigorózně a přitom srozumitelně objasňuje, jaká je povaha těchto teorií, proč jsou tak populární a v čem tkví příčiny jejich škodlivosti.

Odkud přicházíme? Kam patříme? Kdo jsme? V co máme věřit? Jaké jsou vyhlídky do budoucna? Co je třeba změnit a jak k takovéto změně dospět? O zodpovězení těchto základních otázek lidské existence a národní identity se pokoušeli Tomáš Garrigue Masaryk (1850-1937) na české (československé) a Roman Dmowski (1864-1939) na polské straně. Masaryk a Dmowski náleželi k předním aktérům veřejného a politického dění svých zemí. Před rokem 1914 ovlivnili českou a polskou politiku a politické myšlení. Během první světové války se postavili do čela československé a polské exilové politiky (Masaryk jako předseda Československé národní rady, Dmowski jako předseda Polského národního výboru). V poválečném období se však jejich životní dráha výrazně rozcházela. Masaryk se stal prezidentem Československa a symbolem československé identity, Dmowski reprezentoval spíše opozici vůči hlavnímu proudu na polské politické scéně. Kniha je výsledkem komparativního výzkumu, mapuje život a dílo obou dějinných aktérů a srovnává jejich uvažování o identitách a společnosti.

Kniha Sapiens skúmala minulosť. Kniha Homo Deus skúmala budúcnosť. Kniha 21 lekcií pre 21. storočie skúma súčasnosť. Ako sa môžeme ochrániť pred jadrovou vojnou, ekologickými katastrofami a technologickými narušeniami? Čo môžeme urobiť s epidémiou falošných správ alebo s hrozbou terorizmu? Čo by sme mali učiť svoje deti? Yuval Noah Harari nás opäť pozýva na napínavú cestu tými najnaliehavejšími otázkami súčasnej doby. Zlatou niťou, ktorá sa vinie jeho novou vzrušujúcou knihou, je výzva, aby sme venovali kolektívnu aj individuálnu pozornosť neustálej a dezorientujúcej zmene. Sme ešte schopní rozumieť svetu, ktorý sme si sami vytvorili? 21 lekcií pre 21. storočie skúma, čo znamená byť človekom v ére zmätku.

Monografie přibližuje široké veřejnosti co nejjednodušší formou složitý systém dávek sociálního zabezpečení podmíněných nepříznivým zdravotním stavem a posuzování zdravotního stavu lékaři lékařské posudkové služby pro účely přiznání těchto dávek. Čtenáři získají nejen aktuální poznatky o posudkové problematice, ale naleznou zde i užitečné praktické rady jak postupovat při žádostech o prodloužení nemocenské, o invalidní důchod, příspěvek na péči, příspěvek na mobilitu, příspěvek na zvláštní pomůcku či průkaz osoby zdravotně postižené. Kniha je bohatě ilustrovaná, kresby svým humorem pomáhají čtenáři orientovat se v textu. Závěry posudkových lékařů mají významný dopad na zdraví a pohodu člověka v bio-psycho-sociálním kontextu posuzované osoby. Kniha by měla přispět k rozhodnutí čtenářů, zda v případě zhoršení zdravotního stavu mají či nemají požádat o některou z dávek ze systému sociálního zabezpečení, a prakticky je celým procesem řízení o dávku provést. Hlavním úkolem publikace je přiblížit běžnému čtenáři komplikovaný úřednický, především posudkově-medicínský jazyk. Přestože je publikace primárně koncipovaná pro širší veřejnost, poskytne potřebné informace studentům lékařských fakult, ale také praktickým lékařům ve specializační přípravě i zkušeným lékařům v praxi. Naleznou v ní spolehlivého rádce pro svoji každodenní praxi, která je těsně svázána také s problematikou činnosti lékařské posudkové služby.

Publikácia sa venuje pomerne komplexnému pojmu „ageizmus“ a problematike vekovej diskriminácie, ktoré sa stávajú stále aktuálnejšími v európskom, ale aj v slovenskom právnom diskurze. Aktuálnosť predmetnej témy nie je v žiadnom prípade náhodná, naopak, tento trend je „prirodzenou“ reakciou na starnutie populácie a možný rast prípadov diskriminácie z dôvodu veku. Autori sa v publikácii okrem pozitívno-právnej analýzy zamerali aj na vzťah ageizmu a vekovej diskriminácie, ktorý sa často ignoruje.

Publikace se soustřeďuje na analýzu modernizačních procesů v občanském sektoru. Autory zajímá profesionalizace občanských organizací a individualizace občanské participace, které se prolínají se strategickými procesy evropeizace a budování participační demokracie. Hledají odpovědi na otázku, co se vlastně pod vlivem uvedených modernizačních procesů v jednotlivých segmentech občanského sektoru aktuálně děje. Zjišťují, že s rostoucí profesionalizací a úpadkem členství v občanských organizacích klesá jejich demokratický potenciál. Hodnota občanských organizací jako participační infrastruktury občanů upadá, čímž tyto organizace ztrácejí podstatné odůvodnění své existence, tj. schopnost socializovat občany k demokracii. Růst profesionalizace a pokles členů občanských organizací je na druhé straně doprovázen nástupem občanského „aktivismu na volné noze“. Jde o tzv. individualizované formy aktivismu, které se už tak pevně nevážou na členství v občanských organizacích a nemají stabilní organizační zázemí. Díky tomu, že analýza cílí na procesy a zároveň jde do hloubky jednotlivých segmentů občanského sektoru, získává publikace dynamický ráz, který je ještě umocňován průběžně vedenou polemikou s technokratickým, respektive manažerským pohled na rozvoj a zkoumání tohoto sektoru.

Kniha je věnována národní identitě Čechů a Češek z různých pohledů. Lidé mají tolik sociálních identit, kolika sociálních skupin jsou členy. Hlavní pozornost je věnována sociální skupině zvané národ, sociálním emocím (národní hrdosti), které lidé k národu mají, národním předsudkům a stereotypům. Autorky a autoři knihy zkoumali, kdo je považován za opravdového Čecha či Češku, jaké postoje mají lidé k cizincům, kteří přicházejí pracovat a žít do České republiky. Stát, kterého jsou lidé občany nebo rezidenty, určuje jejich hospodářskou, sociální a politickou existenci. Teritoria států a jejich vnitřní uspořádání se však proměňují a spolu s tím se mění i národní a teritoriální identity lidí. Kniha ukazuje, jak vnímali obyvatelé Československa v letech 1990–1992 společný stát a jak se identifikují obyvatelé 28 členských států Evropské unie s touto nadnárodní entitou. Každý je občan nějakého státu. Je to pro nás ale v každodenním životě důležité, nebo nás více zajímá, jaké mají lidé zaměstnání, rodinný stav a jakého jsou věku? Nesvědomitý, nepřívětivý, omezený neurotik a introvert. To je stereotyp Čecha/Češky mezi Čechy s nízkou národní identifikací. Vidí nás sousední národy jinak? Bylo rozdělení Československa správným krokem? Kdo je opravdový Čech? Ten kdo se tu narodil, má české rodiče a hovoří plynně česky, nebo ten kdo tu dlouho žije, cítí se Čechem/Češkou, dodržuje zákony a respektuje státní instituce? Klesá ochota přijímat migranty spolu s nárůstem jejich počtu? Má Evropská unie lepší image v nových členských státech nebo v těch starých? Co jsou nejdůležitější prvky EUropské identity – vlajka, hymna, měna, nebo kultura, historie, a demokratické hodnoty? Které národy jsou v Evropské unii nejvíce hrdé a jak jsou na tom s národní hrdostí Češi?

Pierre Bourdieu a 20. századi szociológia egyik legkiemelkedőbb és legfontosabb alakja, hatása 2002-ben bekövetkezett halála után is jelentős, azonban nézetei és eredményei a szociológusokat mind a mai napig nagymértékben megosztják. A könyv a francia sajtóban és tudományos világban fontos témaként megjelenő Bourdieu-féle „politikai fordulat” kérdéskörét vizsgálja, vagyis az a kérdés, hogy Pierre Bourdieu ’90-es évek közepétől egyre látványosabbá váló politikai szerepvállalásának és korábbi tudományos tevékenységének viszonyát a megszakítottságként vagy folyamatosságként kell-e megragadnunk, valamint hogy gyakran determinisztikusnak tekintett társadalomfelfogása nem ássa-e már eleve alá a társadalomtudós politikai szerepvállalásának lehetőségét. E konkrét problematika vizsgálatához ugyanakkor elengedhetetlen, hogy kitérjünk a bourdieu-i társadalomelmélet néhány alapfogalmára és fontos felismerésére is, valamint hogy az elméleti keret szilárdságát és a neoliberális kapitalizmussal szemben megfogalmazott bourdieu-i bírálatokat a Luc Boltanski-féle – konkurens – pragmatikus szociológia (egyszerre leíró és normatív) perspektívájából is szemügyre vegyük. A tudományos alapok vizsgálatának elvégzése után a következtetés: bár radikális baloldali értelmiségiként Bourdieu a neoliberális világrenddel szembeni ellenállás lehetőségét a tömegek mozgósításában látta, az általa kidolgozott szociológiaelméleti keretben a mozgósítás elgondolása és a kollektív cselekvésre ösztönzés korántsem egyértelmű. A könyv a bourdieu-i elmélet módszeres tárgyalásával egyszerre ad betekintést tudomány és politika viszonyába, és nyújt lehetőséget e fontos társadalomtudósi életmű behatóbb megismerésére.

David Borek je stálým zpravodajem ČT v nestálém regionu Blízkého východu. Jak moc je tam (ne)bezpečno a co obnáší práce novináře v tak turbulentní oblasti? Existuje něco jako izraelská mentalita? Čeho se týkají tamní politické hádky? A jak vypadá izraelsko-palestinský konflikt zblízka? Všechno, co jste kdy chtěli vědět o Svaté zemi, se nyní dozvíte v reportážní publikaci plné barvitých příběhů i fotografií, které vás přenesou přímo do středu dění.

O pôvode bohatstva a nerovnosti Rozsiahly a pútavý príbeh plný ohromujúcich súvislostí vysvetľuje, ako technológia, veľkosť populácie a prispôsobivosť človeka pred dvoma storočiami vyústili do nevídanej „fázovej premeny“ ľudského bytia. Pri putovaní do minulosti a odhaľovaní jednotlivých vrstiev spoločenských fenoménov (kolonializmu, politických inštitúcií, sociálnych štruktúr, kultúry) zároveň dospieva k vysvetleniu najhlbších zdrojov nerovnosti: dávne spoločenstvá obdarené vhodnými geografickými podmienkami a rozmanitosťou sa vydávali na cestu prosperity, zatiaľ čo tie menej šťastné čelili znevýhodneniu, ktoré pretrváva dodnes. V čase celosvetovej ekologickej krízy je Putovanie ľudstva zdrojom nástojčivých faktov s trvalým významom. Z anglického originálu The Journey of Humanity (The Bodley Head, an imprint of Vintage, is part of the Penguin Random House, UK 2022) preložil Peter Tkačenko.

Třetí vydání úspěšné knihy Alexandra Mitrofanova z roku 2021, nominované na Magnesii Literu v kategorii Publicistika, v níž autor popisuje jevy typické pro současnou ruskou společnost a politickou sféru a dokládá je na nedávných událostech. Vysvětluje, proč je prakticky nemožné, aby v Rusku fungovala demokracie, z jakého důvodu v této zemi dochází k policejním represím nebo odkud pramení expanzivní ruská mentalita. Všechny své teze opírá o reálná fakta z minulosti. Při analýze stavu nynějšího státu se tak autor vrací především k sovětské éře, v níž má současné Rusko kořeny. Kromě konkrétních událostí čerpá i z knih či filmů, z vyjádření odborníků a v neposlední řadě z vlastních zkušenosti, jež nasbíral za 22 let života v Sovětském svazu.

A ?világ irányítási struktúrái rendkívül zűrzavarosak: rendezetlenek, mintha minden a feje tetején állna. Ez a rendezetlenség nagyon alacsony színvonalú kormányzást eredményez. Az együttműködést megtagadó országok döntései sok olyan problémát okozhatnak, amelyeknek a határokon is átnyúló káros következményei lehetnek, és ezzel a zűrzavarral kölcsönösen ártanak egymásnak. A nyilvános vita gyakran megreked a globalizációval kapcsolatos felszínes érvek ingoványában. Ralph C. Bryant ebben az eredeti gondolatokkal teli könyvben a lényegre tapintva hangsúlyozza, hogy a világ országainak hatékonyabb középutas kompromisszumokat kell kidolgozniuk a kormányzás továbbfejlesztése és a fokozódó integráció jobb kezelése érdekében. Bryant érvelése szerint az egyes országoknak meg kell teremteniük az egyensúlyt a helyi autonómia és a külkapcsolati nyitottság között, és el kell kerülniük a merev lokálpatriotizmus és a korlátlan nyitottság szélsőségeit. Az országoknak együttesen kell cselekedniük. Az együttműködésre irányuló kormányzás előmozdítja azt a rendezettséget, amely képes csökkenteni a közös célokat aláásó zűrzavart. A koronavírus-járvány globális kihívása elevenen emlékeztet bennünket arra, hogy a nemzetközi együttműködés egyre inkább létfontosságúvá válik. Vajon az egyes országok és vezetőik rendelkeznek-e kellő előrelátással ahhoz, hogy határaikat ne akadályként, hanem a nemzetközi együttműködés katalizátoraként használják? Vajon az egyes országok migrációs politikája képes lesz-e megtalálni a fenntartható középutat a határokon átnyúló mozgás korlátlan szabadságának irreális szélsősége, valamint a külföldi menekültek embertelen kirekesztése között? Vajon a fokozott, határokon átnyúló együttműködés képes lesz-e enyhíteni az újra meg újra visszatérő pénzügyi instabilitás veszélyeit? Vajon a világ közössége képes lesz-e támogatni a globális éghajlatváltozás súlyos kockázatainak csökkentésére irányuló kollektív fellépést? Ezekre a kérdésekre az igen az egyetlen elfogadható válasz. A megfontoltabb, határokon átnyúló kollektív fellépés elősegíti azt az egymást támogató rendet, amely ellensúlyozza annak a rendezetlenségnek a veszélyeit, amely egyébként eluralkodna a Földön. Bolygónk egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele az országok rendezettebb kormányzása és a célratörőbb, határokon átnyúló együttműködés. RALPH C. BRYANT 1976 óta a Brookings Intézet vezető munkatársa. Dolgozott a Szövetségi Jegybank Kormányzótanácsában a Nemzetközi Pénzügyi Osztály igazgatójaként, valamint a Szövetségi Jegybank Szövetségi Nyíltpiaci Bizottságának nemzetközi közgazdászaként. Egyik híres könyve a Turbulent Waters: Cross-Border Finance and International Governance (Brookings, 2003).

2020 tavaszán, a COVID-19 berobbanásával a világ számos táján bezártak az egyetemek és az iskolák, az oktatóknak, tanároknak pedig szinte egyik pillanatról a másikra kellett átállniuk a sokak számára ismeretlennek számító online oktatásra. A Harvard Egyetem professzora, Dan Levy erre a váratlan helyzetre válaszolva állította össze nélkülözhetetlenül fontos és jól használható kézikönyvét, amelyben útmutatóval szolgál tanároknak abban, hogyan lehet hatékony, eredményes élő órákat, foglalkozásokat tartani az online térben. A pedagógiai tanácsok mellett a szerző egyebek közt a következő, alapvetően lényeges gyakorlati kérdésekre ad választ: Mire jók a különböző Zoom-funkciók (pl. szavazás, csevegés, kiscsoportok)? Hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni ezeket egy tanóra keretében? Miként aktivizálhatók a diákok a képernyő előtt? Hogyan lehet közösséget építeni a virtuális osztályteremben? Mitől válik igazán maradandó élménnyé egy Zoom-alkalmazással megtartott óra? Munkájának és kutatásainak eredményeire alapozott könyvében Levy professzor saját, az online oktatásban szerzett tapasztalatai és megfigyelései mellett merít a Harvardon tanító kollégáinak tanítási stratégiáiból, kutatási eredményekkel alátámasztott, hatékony oktatási és tanulási elméleteiből. S ami legalább ilyen fontos, olyan diákokkal készített interjúkat közöl, akik életükben először most vettek részt online oktatásban, és akiknek szintén átmenet nélkül kellett átállniuk az új tanulási módszerre.

Kötetünk betekintést nyújt a kiberdiplomácia alapjaiba: rávilágít az olyan alapvető, a kérdéskör megértéséhez elengedhetetlenül szükséges fogalmak közötti különbségekre, mint a kiberdiplomácia, a digitális diplomácia vagy az e-diplomácia; elemzi az Európai Unió kiberdiplomáciai lépéseinek elméleti hátterét, és felfedi az egyes uniós lépések mögötti mozgatórugókat is. Az olvasó részletesen megismerkedhet a három nagyhatalom kiberpolitikájának alapjaival, valamint a három vezető európai állam utóbbi években elért kiberdiplomáciai eredményeivel. A kötet kitér a külgazdasági kapcsolatok kiberdiplomáciai vonatkozásaira, valamint olyan új típusú problémákat is felvillant, amelyek az adatbiztonsággal vagy a mesterséges intelligenciával kapcsolatosak.Hasznos olvasmány lehet nemcsak a területen jártas és a kiberbiztonság iránt érdeklődő szakközönség számára, hanem mindenkinek, aki a világ problémáit és a mögöttes mozgatórugókat szeretné megérteni, különösen ebben az új, ötödik geopolitikai dimenzióban.

Mit hordoz az a kifejezés: szerzői kiadás? Van-e már kialakult magyar fogalomrendszer a self-publishing aktivitás ismérveire? Hogyan értelmezhető: független és szabad publikálás? Felválthatja az önmenedzselésű elektronikus könyv a hagyományos nyomtatott kiadványok üzleti rendszerét? Kik írnak és milyen sikerrel a self-publishing rendszerben? Mennyit keres egy független író? Hogyan jut el a független könyv az olvasóhoz?    Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ Kerekes Pál legújabb könyve. Az egyetemi oktató szerző „Az e-book kalauz” után most ez elektronikus könyvkultúra egy sajátos szegmenséről, a self-publishing könyvmenedzsmentről tudósít. Kutatja a független könyv keletkezését és létmódját. A self-publishing irodalmi és üzleti modellben az író, vagy a nyilvánosságra szánt mű közreadója (szerkesztő, összeállító, újraközlő) közvetlenül, függetlenül a kiadói szervezetektől juttathatja el a könyvet az érdeklődőknek. Ez is a neve az új könyvmozgalomnak: független kiadás, vagy más közreműködői oldalról nézve: független szerző; vagy a végeredményt tekintve: független könyv. A digitális verziójú, nyomtatva kis példányszámú, önfinanszírozású művek nem a tradicionális kiadói üzletmenet versenytársai. A self-publishing a bővülés eszköztára, nem a szűkítés, pénzügyi lefiniselés csodaszere. A self-publishing nem érdemli meg a lekicsinylés ódiumát. A szöveges kifejezés varázsa és a nyilvánosság elérésének misztikuma az informatika térnyerésével vált valódi lehetőséggé, kulturális alternatívává. A self-publishing színvonalas szellem- és természetjárás, a humán környezet megértésének, megőrzésének könyv-applikációs folyamata. A szerzőről: dr. Kerekes Pál, c. egyetemi docens, informatikai szakíró. Blogja, a Könyvkonnektor, évek óta az e-könyv egyik szakportálja. Szerkeszti a NÉRO (NÉpszerűen – Röviden – Olvasmányosan) e-book elméleti könyvsorozatot. Nem csak elvont, eszmei alapon foglalkozik a self-publishing jelenséggel: az első magyar self-publishing kiadónak, a Publionak alapítója, kezdetben ügyvezetője.

Kniha významné politické a feministické teoretičky Judith Butlerové se věnuje současným válkám a otázce: za které životy (ne)truchlíme. Pokud život není ""takový, za kterým bude truchleno"", je snazší připustit jeho zmaření. Autorka promlouvá k publiku ""prvního světa"", které se hlásí k demokratickým hodnotám a lidským a občanským právům. Proč je přijatelné vést války nebo uplatňovat nadvládu nad druhými? Jak se přihlásit k požadavku nenásilí? V Rámcích války vychází Butlerová z přesvědčení, že život každého je do jisté míry vždy v rukou druhých.

Na podzim roku 2021 ukončí politickou kariéru Angela Merkelová. Německá kancléřka, označovaná za nejmocnější ženu světa, se loučí po šestnácti letech strávených v čele země. Kniha Fenomén Angela Merkelová přináší osobitý pohled dlouholetého berlínského zpravodaje České televize na tuto zásadní osobnost světové politiky, a také na proměny, které Německo za její vlády prodělalo. Čtenářům nabízí souhrn klíčových okamžiků, které utvářely charakter kancléřky, stejně jako pohled do zákulisí mocenských metod této političky a jejích nejdůležitějších rozhodnutí v době migrační krize, přetlačování s Ruskem nebo boje za záchranu eura. Kniha koriguje některé často tradované omyly o Angele Merkelové a její vládě. Čtenáři se dozvědí, proč nikdy nedošlo k údajnému pozvání uprchlíků do Německa, co na poslední chvíli odvrátilo střet migrantů s policií na německé hranici a proč není ekonomika našeho nejvýznamnějšího souseda připravená na 21. století. Zároveň zájemcům napoví, kde mohou odcházející kancléřku potkat u večeře, jak se rodila její pověstná gesta a proč se bojí psů.

A Civilizációs válság Magyarországon című könyv olyan vitairat, ami a rendszerváltás utáni Magyarországot nem csupán a gazdasági-társadalmi és a politikai válságok keresztútján mutatja be, hanem sokkal mélyebben, a magyar társadalom szövedékét romboló civilizációs válság oldaláról. A könyv ezért egyben vádirat is a 2010-ben belépő bársonyos diktatúrával és homlokzat-demokráciával szemben, amelyben a gazdaság, a politika és a média területeinek összekapcsolásával és együttes foglyul ejtésével egy újtípusú önkényuralom jött létre, letérve az európai fejlődés főútvonaláról és éles konfliktusokban szembefordulva vele. Kialakult a demokráciát kiüresítő egypárti politikai kormányzás, amelyben a demokrácia egyes formális elemei csak díszletként, homlokzatként maradtak fenn, s vele a „vállalati kormányzás” rendszere, amelyben a parazita politikai osztály és annak vezető fideszes oligarchái úgy irányítják az országot, mint egy nagyvállalatot, beleértve a média közel teljes kontrollját is. A könyv kitárja a jövő ablakait, és megvizsgálja a demokrácia visszaállításának alternatíváit, főleg a fiatal nemzedék szemszögéből.

A gyerekkori virtus, a társaság biztonságát és szolidaritását a kocsmában kereső és megtaláló ember függősége, a szellemi, művészi teljesítmény mesterséges fokozása – mind az elhatalmasodó alkoholizmus egy-egy állomása, amelyet Jack London tűpontos lélekrajzi leírásban ábrázol. E rajz egyúttal a világirodalomban elsőként kíméletlen józansággal megalkotott önarckép a mámor foglyáról. 1913-as megjelenése óta szüntelen hivatkozási alap, egyúttal a modern irodalmi portré műfaji remeke. A mű eredeti címe, John Barleycorn maga a megszemélyesített kísértés, „Árpajankó”. Első magyar fordítása nyomán A sárga sátánként él a magyar köztudatban, s bár a könyv utóbb más címmel is napvilágot látott, kiadásunkban maradtunk a megszokott címnél.

Ördögidézés, varázslás, fekete mágia, boszorkányhit fontos kiegészítő részei a kultúrtörténetnek. És már csak azért is számot kell róluk adnom, mert egyben az emberi hiszékenységnek is szemléltető példatárai.Mondanom sem kell, hogy miután csakis kultúrtörténeti szempontból idézem tetemre a sátánt és cimboraságát, egyáltalán nem érintem az egyházak tanításait a Gonoszról. Más a dogma és más a babona. Nincs az a tan, amelyet ki ne forgathatna a tudatlanság és amellyel vissza ne lehetne élni tudatosan.Tisztelem a spiritizmus erkölcsi tanításait, ám ha az új tan új utakon halad is, itt-ott régi babonák bogáncsa tapad a sarujához.

Předkládaná publikace je výsledkem výzkumu mladého kolektivu pracovníků a studentů Ústavu slavistiky Filozofické fakulty Masarykovy univerzity. Jednotlivé kapitoly knihy přinášejí dílčí studie o široce pojaté problematice města ve všech třech parciálních zónách slovanského areálu – východoslovanské, západoslovanské (středoevropské) a jihoslovanské (balkánsko-slovanské) – s částečným, ale opodstatněným přesahem do neslovanského prostředí Balkánu. Výzkum byl veden týmem, který sestával z badatelů již zkušenějších, ale i začínajících a potenciálních, vyznačujících se generační blízkostí a velmi širokým záběrem odborných zájmů. Tato zájmová diverzita rozhodla i o tom, že bádání bylo vedeno primárně formou jednotlivých sond do oblasti jazykovědy, lingvodidaktiky, literární vědy, historie i religionistiky.

Ako sociálne siete zmenili súčasný fašizmus a ako fašizmus zmenil sociálne siete? Internet a zvlášť sociálne média ponúkajú pre krajnú pravicu priaznivé prostredie. Stali sa živnou pôdou podkopávania základných hodnôt demokracie, tolerancie a humanizmu. Demokratické štáty a ich inštitúcie s nárastom extrémizmu a krajnej pravice v posledných dekádach vedú zatiaľ neúspešný boj. Brilantná historicko-politologická esej medzinárodne uznávaných nemeckých expertov Maika Fielitza a Holgera Marcksa ponúka zrozumiteľnú a čitateľsky príťažlivo napísanú analýzu toho, čo by sme mohli označiť za „digitálny fašizmus“. Podarilo sa im ukázať, ako techniky zahmlievania a manipulácie korešpondujú s fungovaním sociálnych médií, ktoré zosilňujú obavy, strach a šíria tzv. „post-pravdy“. Kniha Digitálny fašizmus zvažuje možné scenáre budúcnosti a prináša i niekoľko sofistikovaných návrhov, ako proti radikálnym tendenciám a extrémizmu bojovať a chrániť tak demokraciu.

Edita Steinová – Terézia Benedikta z Kríža (1891 – 1942) – bola nemecko-židovská katolícka filozofka, mystička, mučeníčka. V roku 1912 sa stala žiačkou Edmunda Husserla na univerzite v Göttingene, neskôr pôsobila ako jeho asistentka na univerzite vo Freiburgu. Ako žene jej neumožnili habilitovať sa u Husserla ani na iných univerzitách vo vtedajšom Nemecku. Pri práci na preklade spisu Tomáša Akvinského O pravde sa bližšie zoznámila s katolíckou filozofiou. V roku 1922 bola pokrstená a o jedenásť rokov vstúpila do karmelitánskeho kláštora. V roku 1932 začala prednášať na Pedagogickom inštitúte v Münsteri, ale po nástupe nacistického režimu musela miesto opustiť. Dňa 2. augusta 1942 ju v kláštore zatklo Gestapo, spolu s jej rodnou sestrou Rózou, ktorá ako konvertitka tiež vstúpila do karmelitánskeho rádu. Obe transportovali do koncentračného tábora Auschwitz-Birkenau, kde zahynuli v plynovej komore – pravdepodobne 9. augusta 1942. Edita Steinová sa stala prvou kanonizovanou ženou židovského pôvodu. Pápež Ján Pavol II. ju 1. októbra 1998 vyhlásil za svätú a súčasne za spolupatrónku Európy. Jej osud, ale aj rozsiahle filozofické dielo, v ktorom sa pokúsila o syntézu fenomenologickej filozofie a tomizmu patria k základným pilierom európskeho duchovného vedomia. Čím je človek a aké sú štruktúry jeho bytia od biologických po duchovné? Ako poznať a pochopiť jeho individualitu a postavenie vo svete? Aký je jeho vzťah k transcendentnému bytiu? Na tieto otázky sa Edita Steinová snaží nájsť odpoveď v prednáškach na tému stavby ľudskej osoby z rokov 1932 a 1933. V tejto práci spája fenomenologické prístupy so scholasticko-tomistickou koncepciou človeka najmä u Tomáša Akvinského. Autorka skúma človeka na stupňoch jeho bytia ako fyzické telo, živú bytosť, bytosť s dušou a obdarenú duchom. Chápanie človeka ako slobodnej, duchovnej bytosti, mikrokozmu otvoreného dovnútra a navonok, schopnej zodpovedného života a hľadača Boha, rozvíja v hlbokých analýzach jeho vnútra, duševného života a formovania individuality ako sociálnej a kultúrnej bytosti. Svoje úvahy orientuje smerom k filozofii výchovy v duchu kresťanskej metafyziky. Doslov: sr. Dominika Alžbeta Dufferová.

Edita Steinová (1891 – 1942), filozofka a rehoľná sestra (karmelitánka) mala v úmysle svoje prednášky na Nemeckom inštitúte pre vedeckú pedagogiku v zimnom semestri 1932/33 na tému filozofickej antropológie doplniť v ďalšom semestri prednáškami z teologickej antropológie, bez ktorej je, podľa nej, chápanie človeka a jeho bytia vo svete neúplné. Na to však už v dôsledku politickej situácia nemala možnosť. Zostali preto v rukopise, ktorý vyšiel tlačou až po 2. sv. vojne, v neúplnej podobe. Spis Teologická antropológia predstavuje fundovanú prácu o obraze človeka ako je obsiahnutý v katolíckej dogmatike a učení o viere. Edita Steinová v ňom na základe dôkladného štúdia problematiky podáva obraz človeka ako jednoty duše, ducha a tela, bytosti obdarenej rozumom, slobodnou vôľou a milosťou, schopnej poznania pravdy a dobra. Popisuje človeka v štádiách stvorenia, pádu a Vykúpenia, rozoberá problematiku milosti a sviatostí ako základu duchovného života človeka a kriticky vystupuje proti tzv. modernistom. Načrtnuté myšlienky rozvíja neskôr ďalších prácach. Teologická antropológia umožňuje pohľad do hĺbky filozoficko-teologického myslenia Edity Steinovej a ukazuje ju ako významnú mysliteľku našej doby.Doslov: Doc. Dr. Theol. Alžbeta Dufferová, PhD.

Tradičná svadba u Slovanov je vyhľadávané dielo významného slovenského slavistu, etnografa a religionistu prof. Jána Komorovského (1924-2012). Je výsledkom dlhodobého zbierania terénnych, publikovaných aj archívnych materiálov o slovanskej svadbe v jej rôznych prejavoch. Autor v knihe obšírne hovorí o predmanželskom živote dedinskej mládeže, o predsvadobnom období, o rozličných formách uzavretia manželstva a napokon o obradoch a obyčajoch samotnej svadby. Slovanskú svadbu predstavuje ako komplex noriem obyčajového práva, etiky, etikety, magicko-agrárnych obradov, úkonov, hier, tancov a ústnych poetických prejavov zameraných na spriaznenie dvoch rodov, manželské spolužitie, zabezpečenie prosperity a pokračovanie rodu. Autor ukazuje, aká rozsiahla a pestrá rozmanitosť obradov a obyčajov vládne v tradičnej svadbe Slovanov. Každé etnikum, región a lokalita má prvky rozdielne i spoločné s inými slovanskými oblasťami. Početné obrady a obyčaje slovanskej svadby spája ideová jednota vyrastajúca z dedinského naturálneho hospodárstva, z rodových a rodinných tradícií a spôsobu života. Pred nami sa rozvíja myšlienkový svet roľníka spätého s prírodou, s jeho neustálou starosťou o zachovanie života, hospodárskej prosperity a rodu. Spod zorného uhla týchto ústredných myšlienok autor skúma pôvodný zmysel úkonov a zvyklostí slovanskej svadby, a to vrátane obradov odlúčenia nevesty od svojho domu a pripojenia sa k rodovému kulty ženíchovej rodiny, ako aj úkonov ochrannej mágie a úkonov zabezpečujúcich plodnosť a hojnosť a utuženie manželského zväzku. Tradíciu chápe autor dynamicky, v jej neustálom vývoji a v dobových, miestnych, individuálnych i kolektívnych premenách. Preto tiež venuje náležitú pozornosť premenám svadby v podmienkach našej technologicky vyspelej doby. Zásadné a neprekonané dielo Tradičná svadba u Slovanov je prístupné nielen odborníkom, etnografom, folkloristom a kultúrnym historikom, ale tiež širokej verejnosti a všetkým záujemcom o ľudovú kultúru.

Všudypřítomný jazyk hodnocení a bodování zásadně změnil naše vnímání hodnoty a statusu. Vzestup kvantifikace vytvořil a posílil sociální hierarchie a kvalitativní rozdíly proměnil v kvantitativní nerovnosti. Ačkoli původním záměrem mohlo být budování důvěry a transparentnosti, Steffen Mau ukazuje, jak se metriky ve skutečnosti staly formou sociálního podmiňování. Tato aktuální analýza zhoubného vlivu kvantifikace zaujme studenty a vědce napříč společenskými vědami, stejně jako každého, koho zajímá kult čísel a jeho dopad na naše životy a dnešní společnost.

Az európai civilizáció hanyatlásáról Oswald Spengler könyve óta vitatkozik az értelmiség. Napjainkra ez a téma már túl is nőtt az elit diskurzusainak keretein, és alapvető identitáspolitikai kérdéssé vált. David Engels, a fiatal konzervatív író, történész, filozófus a szemünk láttára meghasonló európai identitás szemlélőjeként vázolja fel az európai civilizáció realista-pesszimista forgatókönyvét. Eredetileg saját szorongásainak leküzdése céljából lejegyzett, de végül a széles nyilvánosság elé tárt könyvében arra tesz kísérletet, hogy meghatározza a konzervatívok feladatait: a jobboldali gondolkodású emberek ragaszkodjanak az európai szabadság hagyományaihoz, az antik örökséghez, őrizzék az idejétmúltnak tűnő tevékenységeket, olvassanak, beszélgessenek, alakítsanak közösségeket, maradjanak erényesek és hűségesek, legyenek jó szakemberek, megbízható munkatársak, tartsanak ki a párjuk mellett, neveljék fel szeretetben és hitben gyermekeiket - és mindenekelőtt ne pusztán értékként kezeljék a keresztény hagyományokat, de éljenek is a hitben. Az európai civilizáció értékeinek megőrzése így személyes feladattá válik, és mindannyiunk egyéni felelőssége, hogy ehhez miképpen járul hozzá.

Másfél ?évszázaddal ezelőtti felfedezésük óta a neandervölgyiek az emberfélék családfájának lúzereiből prominens rokonainkká léptek elő.A Rokonságban Rebecca Wragg Sykes, a téma avatott szakértője a legfrissebb tudományos felismeréseket bemutatva osztja meg velünk mindazt, amit a neandervölgyi emberekről egyáltalán tudni lehet. Könyvének nagy erénye, hogy teljes egészében száműzi a tömegkultúrában máig élő képet a jeges pusztaságban élő, rongyos, primitív, brutális barbárokról. A neandervölgyiek hozzánk hasonlóan intelligensek, kíváncsiak, technológiai értelemben is kreatívak és ökológiailag rendkívül alkalmazkodóképesek voltak: sikeres túlélők több mint 300 ezer éven át, a többszöri szélsőséges éghajlatváltozás ellenére is.Korunkban, amikor az emberi faj sosem látott fenyegetéssel néz szembe, megszállottan kutatjuk, mi az, ami egyedivé tesz és kiemel minket az állatvilágból. Ám sok mindennel, ami emberré tesz minket, már a neandervölgyiek is rendelkeztek: tervezés, együttműködés, önzetlenség, kézművesség, esztétikai érzék, képzelőerő… talán még a transzcendencia iránti vággyal is. Génjeik pedig a mai napig bennünk élnek.Ha az ókori bölcsességnek megfelelően meg akarjuk ismerni önmagunkat, előbb meg kell ismernünk rég elveszett rokonainkat, a neandervölgyieket.

We can't stop shopping but we must stop shopping - the consumer dilemma that defines our lives and our future. What would happen if we did? We are using up the planet at almost double the rate it can regenerate. To support our economies, we're told we must shop now like we've never shopped before, yet the scale of our consumption remains the biggest factor in the ruination of the world. But what would life look like if we stopped? Visiting places where economies have experienced temporary shut-downs, artisan producers, zero-consumption societies and bringing together a host of expert views, this is both a history of our relationship with consumption and a story about the future.