Pojem terorismus se pevně usídlil v našem každodenním životě. Ačkoliv Česká republika v současné době nečelí útokům teroristů, neznamená to, že bychom byli proti tomuto nebezpečí zcela imunní. Tento poznatek stál u zrodu sborníku, který si klade za c íl analyzovat terorismus jako novodobý fenomén a popsat jeho podoby v různých částech světa. Autoři definují terorismus, rozebírají historický vývoj fenoménu

Základní vlastností jak politiku, tak lékaru, ekonomu a právníku musí být kompetentnost a schopnost reálného posouzení, čeho lze a nelze dosáhnout. Cokoli, co by takovéto posouzení ztežovalo, muže napáchat značné, někdy i kolosální škody. Jakékoli megalomanství bývá predevším pro mnohé politiky tzv. riziko povolání a projevuje-li se v rozvinuté formě, stává se jiste právoplatným predmětem studia medicíny.

V spoločenských vedách sme svedkami prístupu založeného na redukcionizme, na viere v možnosť vyhnúť sa namáhavému a zložitému pohybu v myšlienkových póloch, v možnosť dospieť v sociálnych teóriách k fundamentálnym vysvetleniam založeným na jedinom východisku, na jedinom princípe. Autorovým cieľom je polemizovať s týmto úsilím. Polemizovať s ním na pozadí úvah o spravodlivosti, vzťahu spravodlivosti

Kompletní vydání základního díla křesťanského germanisty, teatrologa, filozofa a básníka žijícího od roku 1968 v exilu ve Spojených státech, jednoho z nejvýznamnějších českých konzervativních myslitelů a kritiků moderny, který se může zařadit po bok E. Voegelinovi, H. Arendtové a R. Aronovi. Text knihy je prezentací rukopisu, který ve dvou svazcích (Kritika totalitarismu a Česká existence) obsahuje

Szájer József 2014. január és 2018. decembere között született gondolatait osztja meg az olvasóval a bevándorlásról, a Fideszről, Magyarországról, az Alaptörvényről és Európáról. Európa válságban van. Elveszítette az iránytűjét, és arra készül, hogy feladja azokat a hagyományait, amelyek évszázadokon át biztosították fennmaradását és sikereit. Európának politikai, gazdasági, demográfiai és lelki megújulásra

Nemrég múlt tíz éve, hogy Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben ostorozta a \"gyávákat, az ütlegelőket, a sunyikat, a szemkilövőket\", akik \"ellopják a szót: MAGUNKFAJTA. És végigvernek vele a hátunkon. Ezért nem hagyhatjuk szavainkat. Ezért nem hagyhatjuk magára azokat, akik szólni mernek helyettünk is. Ezért nem hagyhatjuk egyedül Morvai Krisztinát.\" Azóta a brüsszeli össztűzben Morvai Krisztina minden

\"Meglehetősen nyugodt alak vagyok, olyan, akit nem könnyű csak úgy megijeszteni. És mégis, némiképp aggódni kezdtem, amikor egy nap, szokásom szerint bekapcsolván az Ekho Moszkvi rádió adását, a hírekben azt hallottam, hogy a Kreml vérdíjat tűzött ki a fejemre. Nem tették ugyan hozzá az élve vagy halva kitételt, de közel jártak hozzá...\" Mihail Hodorkovszkij Putyin álarca mögé látott. Olajmágnásként,

\"Dési János, a Népszava és a Klubrádió munkatársa lexikonná varázsolta össze a magyar közélet 48 prominens alakjának pályaképét - jobbról is meg balról is. E varázslásban Pápai Gábor volt a segítőtársa: a szereplőkről készített egy-egy csinos karikatúrát. P. S. Ezúton hívnánk fel a nagyérdemű figyelmét, hogy tudomásunk van arról, hogy a könyv szereplőin kívül mások is részt vesznek a magyar közéletben...\"

Predkladaná kniha sa zameriava na krízový vývoj v Európe po roku 2009. Kedy Európsku úniu trápi viacero vážnych kríz, ktoré silne otriasajú jej fungovaním. Jedná sa o grécku finančnú krízu, bezpečnostnú krízu na Ukrajine v roku 2022, migračné vlny 2014, Brexit či koronakrízu. Hlavná časť knihy je však venovaná kríze na Ukrajine 2022. Kde sa dozvedáme dôvody vzniku a riešenia danej vážnej krízy. V knihe

A Balkán történelmét válságok egymásutánja jellemezte az elmúlt évszázadokban, amelyek között politikai, gazdasági, társadalmi és legutóbb egészségügyi próbatételek sora jelent meg. A hidegháború idején a nemzetközi térben betöltött szerepét állandó kihívások érték, amelyeket a belső legitimáció megújítása is folyamatosan kényszerhelyzetbe hozott. A háborúk soha nem látott problémákhoz vezettek, amelyek

Az Elvesztegetett évek a második és harmadik Orbán-kormány gazdaságpolitikáját és gazdaságirányítását elemzi és értékeli, a megelőző időszakokokkal összevetésben. 2010-ben, amikor a Fidesz kétharmados győzelmet aratott a választásokon, a politikai vezetői azt ígérték, hogy a rendszerváltást végigviszik, korrigálják annak korábbi hibáit, és felzárkózási pályára állítják a magyar gazdaságot. Az elmúlt

A kiválasztottság a zsidó létezés lényeges tulajdonsága. Egyes társadalomkutatók vitatják, mégis megállapíthatjuk, hogy a kiválasztottság tudata megnövelte a zsidó közösségek összetartását és elősegítette túlélési stratégiájuk sikerre vitelét. A történelem során hozzájárulhatott a zsidó közösségeket sújtó hátrányos megkülönböztetés és az ebből fakadó alacsony önbecsülési szint leküzdéséhez is. Ma már

Demografie, zemědělství, energie a hospodářství – to jsou čtyři „velké civilizační přechody“, jež zcela proměnily náš způsob života. Ačkoli jimi mnoho společností prošlo, na Zemi stále žijí stovky milionů lidí, kteří jsou tímto vývojem nedotčeni.

Po úspěšném titulu A vítr se vrací přináší Volvox Globator další knihu významného ruského disidenta Vladimira Bukovského. Moskevské procesy dokumentují jeho neúspěšnou snahu o uspořádání „norimberského procesu“ nad komunismem v Moskvě v první půli devadesátých let.

Kniha se zaměřuje na proměny funkce a mechanismus fungování veřejné správy v podmínkách České republiky s přihlédnutím k obecným tendencím evropského vývoje.

Souborné vydání celoživotního díla originálního českého politického filozofa Vladimíra Čermáka (1929–2004). Vydání zahrne všech pět dílů (Demokracie a totalitarismus; Člověk; Společnost a stát; Hodnoty, normy a instituce; Funkce demokracie). Čermák svým pojetím navazuje na Masarykovo pojetí humanitní demokracie, v němž sjednocuje přístupy politologické, filozofické a sociologické. Demokracie mu není

\"Představovala studená válka, respektive její ukončení nějaký zásadní milník ve vedení ozbrojených konfliktů? Právě na tuto ústřední otázku odpovídá předkládaná publikace.

Jaderné zbraně se řadí k nejnebezpečnějším zbraním hromadného ničení ajejich případné nasazení by se dotklo nejenom napadené země, nýbrž by mohlo znamenat i zánik veškeré civilizace na naší planetě. Jejich hrozivou sílu demonstruje fakt, že v polovině 80. let vytvářel světový jaderný arzenál 5000krát ničivější sílu než bylapoužita během 2. světové války.

Demokracie a lidská práva se zdají být v západním společenskovědním diskursu i politické praxi těsně propojenými pojmy. Je ovšem jejich blízkost skutečně tak očividná?