\"A múlt század első felének népszerű prózaműfaja volt a tárca. Rangos írók írták rangos és kevésbé rangos napilapokba. Kosztolányi, Krúdy, Karinthy, Márai és mások, akiket mára többé-kevésbé elfelejtettek. Aztán jött a kommunizmus, a napilapok propagandakiadványokká silányultak, a tárca kiveszett belőlük. Nem volt rá szükség. Aztán a hetvenes és nyolcvanas években Magyarországon föltámadt. Ma a nagy,

Egy londoni bordély manzárdszobájában egy öreg komédiás William Shakespeare első életrajzán dolgozik. Ki volna alkalmasabb erre a feladatra, mint ő, Robert Reynolds, alias Pickleherring, aki zsenge ifjúságától kezdve olyan fontos női szerepek első megformálója volt a Mester társulatában, mint Kleopátra, Júlia, Rosalinda vagy Lady Macbeth? És aki igen közel állt Shakespeare-hez, barátja, sőt tán szerelme

Európában tíz éve ért véget a második világháború. Az üszkös romok már eltűntek az utcákról, de az emberi lelkeken ejtett sebek még nem gyógyultak be. Amara Sironit, a fiatal olasz újságírónőt főszerkesztője Kelet-Európába küldi, hogy tudósítson a vasfüggöny túloldalára került országok helyzetéről és arról, mi maradt a Soá emlékezetéből. Amarának személyes indítéka is van, hogy felüljön a keletre induló

Mint egy finom - néhol meglepően éles, hangsúlyos színekkel tarkított - pasztellkép, olyan ez a regény. Cselekménye tulajdonképpen nincs, csupán egy főszereplője, Laura, akinek életútját - nagyon felszínesen - gyerekkorától felnőtté válásáig követhetjük. Hogy milyen, azt csak jelzésekből érzékeljük, de igazából nem is fontos. Ami számít, az egy letűnt, a XIX. század nyolcvanas éveiben még meglévő angliai,

Edith Wharton írónő élete a felszínen sikerekben gazdag, mozgalmas és kiegyensúlyozott. Ám ez a középkorú, immár híres és megbecsült asszony csak az írásban leli igazi örömét, miközben szerelmi életének sivársága már-már felemészti. A huszadik század elejének Párizsában, az irodalmi szalonok pezsgő világában végül mégis megleli a szenvedélyt egy fiatal szívtipró, Morton Fullerton újságíró személyében.

Užitečný příběh pro ženy plné iluzí Natalie Kšajtová-Faitlová je šperkařkou a jednou z nejpopulárnějších československých modelek šedesátých a sedmdesátých let. Hrdinka románu Natalie Kšajtové-Faitlové Adéla je rozesmátá, pomáhající a obětavá žena, která se nechce nechat využívat, balamutit a obelhávat. Nepotřebuje vládnout mužům a pohrávat si s nimi jako s hračkou, potřebuje ryzí odevzdaný a pravdivý,

Jedna z najväčších afér konca 19. storočia – Dreyfusova aféra – mala silnú odozvu v dobovej tlači. Najznámejšou osobnosťou, ktorá sa k afére vyjadrila, bol významný francúzsky spisovateľ Émile Zola vo svojom známom pamflete pod názvom J\'accuse...!, teda „Žalujem...!“. Tento brilantný žurnalistický text nebol doteraz na Slovensku preložený ani publikovaný. Okrem spomínaného pamfletu od Émila Zolu v

Natalie Greco jogtörténetet tanít az egyetemen, jóllehet az óráin a hallgatói tanulás helyett általában a sex.com-ot böngészik. Natnek rendezett a viszonya a családjával, ám tipikus könyvmolyként kirí futballimádó fivérei közül. Az egyetlen ember, akivel sikerül megtalálnia a hangot, egyetemi kollégája, Angus Holt, a rendkívüli humorérzékkel megáldott, jóképű, zseniális elme, aki minden idejét a kevésbé

Méhes György, a nagysikerű Kolozsvári milliomosok, Gina és Orsolya szerzője idén májusban ünnepli kilencvenedik születésnapját. Ez alkalomból jelentetjük meg önéletrajzi ihletésű művét, amely kivételesen pontos és hiteles képet fest a második világégés idejének erdélyi társadalmáról, a háború sújtotta magyarság életlehetőségeiről, és egy, a világra tág szemmel néző fiatalember sorsdöntő lépéseiről.

\"Amikor ezt a könyvet az utókor tájékoztatására megírtam, akkor az átélő, a túlélő és a kutató forráskritikájával kíséreltem meg a valósághoz közeli képet felvázolni a XX., vérzivataros század közel nyolcvan és a XXI., még új század eddig vajmi kevés jót hozó éveinek élményeimen átszűrt történéséről. Előrebocsátom, hogy az egyszerűnek közel sem nevezhető átélt események ellenére az emlékezésből teljesen

Kosztolányi Dezső regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd, fiatal Nerót azonban vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli meg kicsikarni

Danny, který se právě vrátil z války, zdědí po dědovi dva domy. Usadí se v nich se svými divokými přáteli. Ačkoli patří k nejchudším z nejchudších, nehodlají si odepřít žádnou radost ze života. Příběh je moudrou, veselou, ale současně i truchlivou expedicí do lidské duše. Právem je toto pozoruhodné a původně nedoceněné dílo dnes označováno za předzvěst nástupu beatnické vlny a další důkaz nezměrné

Hrdinové této knížky vás opravdu zavedou do různých světů, poznáte s nimi kouzlo maloměsta, vyzývavé straé dámy, stárnoucí netvory, sebevražedného vítěze loterie, nenapravitelného sukničkáře a středověkou nanufakturu na výrobu kožených erotických obleků a pomůcek... V následujících dvaadvaceti povídkách se snoubí svět zázraků s tím všedním, sladké s hořkým, krása s grotesknem, svůdné s ohavným - je

Příběh v půvabné nadsázce vypráví o tom, jakými roztodivnými cestami se může ubírat řešení vcelku běžných manželských a dalších problémů, vloží-li se do něj komiksový hrdina bez bázně a hany. Text doplňují ilustrace Káji Saudka a fotografie z filmu.

Noha életében elkerülték a jelentősebb sikerek, Howard Phillips Lovecraftot (1890?1937) napjainkban már a modern horror műfajának egyik legnagyobb hatású alkotójaként tartja számon a tágabb irodalmi köztudat, műveit világszerte kultikus rajongás övezi. Neve elválaszthatatlanul összefonódott az általa megálmodott „Cthulhu-mítosz”-szal – ezzel a megannyi rémtörténetből felépülő, visszatérő elemekkel

1960, Magyarország. Egy tízéves fiú az öccsével váratlanul - és számára érthetetlen okból - intézetbe kerül. (Apja börtönben ül a forradalomban való részvétele miatt, anyja elvesztette az állását, ideiglenes munkája mellett nem tudja ellátni a fiait.) A gyerek a brutális erőszak-szabályok szerint élő közösségbe kerülve megpróbálja feldolgozni a történteket és mindazt, ami vele az intézetben megesik.

Vér és könny - kártya és párbaj - szerelem és halál... Petőfi regényében a romantika szinte minden szokott kliséje felbukkan. Andorlaki Máté története a síron túli szerelem és a vérbosszú körül forog. Mindeközben az olvasó nemegyszer ráismerhet a köl tőre, hiszen gyakran ugyanezek a motívumok szövik át a János vitéz vagy Az apostol sorait is. Petőfi prózaíróként a szokatlanabb arcát mutatja felénk,

V centru pozornosti neobvyklé knihy norského profesora Oleho Martina Hoystada stojí srdce jako kulturní fenomén. Autor sleduje jeho vnímání v prvních písemných kulturách Blízkého východu, v antické filozofii a v Bibli, vydává se po stopách arabského vlivu na rytířskou kulturu vrcholného středověku, aby zachytil okamžik zrození toho, co si Evropané hýčkají dodnes - romantické lásky, jejímž nositelem