Európában tíz éve ért véget a második világháború. Az üszkös romok már eltűntek az utcákról, de az emberi lelkeken ejtett sebek még nem gyógyultak be. Amara Sironit, a fiatal olasz újságírónőt főszerkesztője Kelet-Európába küldi, hogy tudósítson a vasfüggöny túloldalára került országok helyzetéről és arról, mi maradt a Soá emlékezetéből. Amarának személyes indítéka is van, hogy felüljön a keletre induló

A könyv Európában és az Egyesült Államokban is zajos sikert és hatalmas kritikai visszhangot váltott ki. És valóban kivételes, hogy egyszerre szól a fenyegetettség árnyékában és a theresienstadti lágerben megélt gyermekkorról, arról, hogy mit jelentett nőnek lenni a holocaust idején, és hogy mit jelent túlélőnek lenni. Vajon kivel, mikor, hogyan és milyen áron lehet megosztani ezt a traumát? A mélyen

Román o hledání ztracené vlasti a marné snaze vrátit se do krajiny mládí. Hlavní hrdina přijíždí z dalekého exilu pohřbít otcovy ostatky do rodné země, která údajně získala znovu samostatnost. Jeho poslání ovšem od samého počátku naráží na bariéru ne vědomosti, nezájmu a posměchu okolí, které je součástí jakési neuchopitelné a nesrozumitelné reality. Čím usilovněji se hrdina snaží rozplést klubko záhadné

Renomovaný historik Otto Dov Kulka byl jako devítiletý chlapec internován nejprve v terezínském ghettu a odtud o rok později deportován do tábora smrti v Osvětimi. Jako jeden z těch, kdo přežili, zasvětil podstatnou část svého života studiu nacismu a holocaustu. Ve svých vědeckých pracích důsledně dodržuje nezaujatost a střízlivý odstup od vlastního příběhu. Dávné osobní zážitky ho přesto neustále

Wolfgang Hilbig (1941–2007) byl původně východoněmecký spisovatel, který však v roce 1985 odešel do západního Německa. Tato dvojí zkušenost se do značné míry odrazila v jeho románu Provizorium (Das provisorium, 2000). Hrdinou této expresivní, silně subjektivně laděné prózy je východoněmecký spisovatel C., který dostal dlouhodobé vízum do SRN. Cítí se tu však nespokojen, neschopen intenzivně žít ani

Elena Lacková (1921 – 2003) ako jedna z prvých začala hovoriť o rómskom holokauste – resp. o utrpení Rómov počas druhej svetovej vojny, a to takmer hneď po jeho konci. Už v roku 1949 napísala a so svojimi blízkymi z rómskej osady vo Veľkom Šariši naštudovala divadelnú hru Horiaci cigánsky tábor, s ktorou obišli takmer celé Československo a mali viac ako sto repríz. Elena Lacková o utrpení Rómov počas

Autora zaujíma civilizačné smerovanie, zamýšľa sa nad civilizačnými omylmi, krízami. Naznačuje, že mnohé z nich spôsobili aj poruchy komunikácie: medziľudskej a aj komunikácie človeka s prírodou, pre manipulačno-koristnícky postoj a stratu úcty i pokory voči prírode. Spektrum nastolených problémov je veľmi široké, niektoré sa týkajú jeho oravského regiónu, iné Slovenska a ďalšie majú celoplanetárny

Mágia, boszorkányság, szürreális elemek, erotika és álmok keverednek e regényben. És egy gyakorta felbukkanó motívum: paktum az ördöggel. Főhőse mindent elkövet annak érdekében, hogy hatalmasabb legyen a természet erőinél. Még attól sem riad vissza, hogy lemondjon szeretett feleségéről. Cserébe egy mulatt nőt kap, aki mellett azonban ismét csapdába esik, a testiség, a vágy rabjává lesz. Celestino Yumí

Közel hetven év után ismét kezünkbe vehetjük szüleink, nagyszüleink sokat emlegetett, legendás Munkácsy-regényét, Harsányi Zsolt Ecce homóját. Egy régi könyv új kiadása, ami azonban mégis az újdonság erejével hat. Képek, fotók teszik élményszerűbbé az egyébként is élvezetesen megírt regény olvasását. Egy regény, melyben szemtanúi lehetünk az Ásító inas, a Golgota vagy épp az Ecce homo megszületésének.

Alex Benedict és Chase Kolpath egy rejtélyes kőtábla nyomába erednek, amely a megszállott idegenvadász Somerset Tuttle hagyatékából került elő, ám nem sokkal később el is tűnt. Talán ez a tábla elvezethet az első idegen fajhoz a Némák óta, bizonyítva, hogy az élet mégsem annyira ritka csoda a galaxisban. A sokak által őrültnek tartott, hiábavalóan kutató tudós mégis célhoz ért volna halála előtt? Sőt

A nagysikerű Mesterek bővített kiadása A kötetben a magyar kulturális közélet két megkerülhetetlenül fontos alakja, Müller Péter drámaíró és Popper Péter pszichológus beszélget a szerzővel a világ dolgairól, életről és halálról, új gondolatokkal bővítve a korábban Mesterek címen megjelent kötetük anyagát. \"Nekem az a szándékom, hogy erőseket neveljek, ne kapaszkodó embereket, hanem akik önmagukba

A kötet az alábbi elbeszéléseket tartalmazza: - Szevasztopol december havában. (Tábor Béla fordítása) - Szevasztopol májusban. (Tábor Béla fordítása) - Szevasztopol 1855 augusztusában. (Tábor Béla fordítása) - Ivan Iljics halála. (Szőllősy Klára fordítása) - Kreutzer-szonáta. (Németh László fordítása)

Nagy dolgot akarok eladni neked. Hosszú távú befektetést ajánlok. Úgy hívják - közelebb hajolt, mintha valami hatalmas ipari titkot árulna el -, úgy hívják: boldogság. Hallottál róla, tudom. Érezted is. Olyan, mint a kokó, csak nem kell érte fizetni. Illetve, nem akarlak becsapni, kell, nagyon sokat, de nem úgy. Na? Értesz engem? Értesz? Kortyoltam a vízből. Mit mondhattam volna?

Azt mondják, egy nő két dologért képes mindent megtenni: hogy legyen gyereke, és hogy ne legyen gyereke. Emma az előbbin dolgozik. Azt hiszi, egyszerű lesz, csak akarni kell. Valamiért azonban mégsem megy olyan könnyen. Vége tehát a dorbézolásnak és a spontán szexnek, jön a zöld tea és a kézenállás házasélet után. Meg a jóga, meg a termékenységi tesztek. Ha természetes úton nem megy, segít a modern

1960, Magyarország. Egy tízéves fiú az öccsével váratlanul - és számára érthetetlen okból - intézetbe kerül. (Apja börtönben ül a forradalomban való részvétele miatt, anyja elvesztette az állását, ideiglenes munkája mellett nem tudja ellátni a fiait.) A gyerek a brutális erőszak-szabályok szerint élő közösségbe kerülve megpróbálja feldolgozni a történteket és mindazt, ami vele az intézetben megesik.

Wass Albert ebben a kétkötetes remekművében saját ősi nemzetségének állít emléket, elvezetve története szálait a közelmúltbeli Mezőség jelen idejéig, visszatérve mintegy a vasas-szentgothárdi táj- és időkezdetekhez, az Istent-tudó látóemberi bölcsességhez.

Mikor dől el, mi lesz a sorsunk? Mi mindent befolyásolnak a születés következményei? Mit mond a homeopátia és mit a tranzakció-elemzés életünk alakulásáról? Mik azok a szülői terhek, amik soha nem moshatók ki lelkünkből? Ilyen és ezekkel rokon kérdés ekkel találkozhatnak a Sors és sérülés olvasói.

Vér és könny - kártya és párbaj - szerelem és halál... Petőfi regényében a romantika szinte minden szokott kliséje felbukkan. Andorlaki Máté története a síron túli szerelem és a vérbosszú körül forog. Mindeközben az olvasó nemegyszer ráismerhet a köl tőre, hiszen gyakran ugyanezek a motívumok szövik át a János vitéz vagy Az apostol sorait is. Petőfi prózaíróként a szokatlanabb arcát mutatja felénk,